Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
30 Ohemiai alapfogalmak, avatlan előtt is könnyen áttekinthető értelmet fognak nyerni a rejtvényes s a chemiai munkák tanulmányozását látszólag megnehezítő képletek, ha az imént szavakban leírt folyamatot tudományos öltözékben állítjuk elébe. A kénkalium áll 2 atom káliumból, melyre 1 atom kén jut és chemiai jelvénye tehát K2S ; a kénsavas rézoxydé pedig ez CuOSOs. Ha az egyes alkotórészeket külön írjuk le és úgy kötjük össze, a mint 10. ábra. a kölcsönös szétbomláskor egymással összevegyülnek, a következő alak- Ránczos szűrő. zatot nyerjük . A ráhatások és kémszerek. A chemiai összetételek elváltozása némely jelenségekkel jár. A gáznemű alkotórészek elillanhatnak, az oldatban oldhatatlan vegyületek támadhatnak, melyek az ezelőtt tiszta folyadékot zavarossá teszik s ebből csapadékalakban leülepednek, vagy pedig az újonnan keletkező ve- gyület a korábbitól színben üthet el. Az ily jelenségek hacsak két testnek egymásra való hatása által idéztetnek elő és különös jellemző sajátságok által feltűnően mutatkoznak, ott, hol beállanak, mindig az illető egymásra ható két anyagnak egyidőbeli jelenlétét jelzik. Ha valamely vegyíiletben ott sejtjük az egyiket, jelen vagy távollétét megismerendjük, ha a másikat hozzáadjuk. Ha az ismert változás beáll, akkor jelen van ; ha elmarad, ama test a kérdéses vegyiilet- ben nincsen meg. Pl. ha a vasgálicz egy kis jegeczét vízben feloldjuk és ez oldat néhány cseppjét az ismert sárga vérlúgsó oldatába öntjük, azonnal kék csapadék képzését látandjuk, a mely egy egészen határozott vegyületből (egy úgynevezett berlini kékből) áll és annyira jellemző színezetű, hogy semmi más hasonlóval fel nem cserélhető. Ez akkor keletkezik, de csakis akkor, ha vasgáliczot vérlúgsóval hozunk össze. Ebből már most joggal következtethetni azt, hogy oly folyadékban, mely vérlúgsónak liozzácsepegtetésekor megfelelő kék színt mutat, vasnak kell lennie, és viszont, hogy az oly oldat vérlúgsót tartalmaz, ha vasoldat hozzáadásával benne ama csapadék ülepedik le. Az ily jellemző jelenségeket nevezi a vegyész kölcsönös hatásnak, ráhatásoknak (reactio) és az ezt eszközlő anyagokat ráhatók-nak, kémszerek-nek (reagens). A vasgálicz tehát ráhatója vagy kémszere a vérlúgsónak, valamint a vérlúgsó kémszere a vasvitriolnak. E ráhatások és kémszerek száma igen nagy. Magától értődik, hogy az utóbbiakat mindig csak chemiailag tiszta állapotban lehet alkalmazni. Az oldhatatlan vagy nehezen oldható vegyületek, csapadékok, keletkezése annálfogva bő méltatásban részesül, mert egyszersmind eszközt szolgáltat a felismert anyagok elválasztására és arra, hogy úgy ezeket, mint a még az oldatban levőket magukban megvizsgálhassuk. Bizonyos kémszerek mindjárt rámutatnak egész csoportokra és velük elválaszthatjuk ezeket másoktól ; mint pl. a víz és borlang az oldható anyagokat az oldhat- lanoktól elválasztani engedik. Mások ismét csak egyes egész határozott testekkel szemben fejtik ki erejöket és aztán ezeket biztossággal kimutatják. A legfőbb kémszerek, melyek minden szerkonyhában feltalálhatok, a következők : víz, borlang és aether, mint közömbös oldószerek ; sósav, salétromsav, király- víz, eczetsav, salmiakoldat mint chemiai oldószerek. Kémpapír vagyis növényi festő-
