Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
Készülékek és módszerek. 29 8. ábra. A szűrő készítése. Minthogy szűrés (filtriren) által az oldott alkotórészek az oldatlanul maradiaktól könnyen elválaszthatók, igen gyakran ismételve föloldják vízben, borlangban és ilyekben az oldható testeket, sókat stb., melyek az oldószerből ennek elpárolgásakor vagy alacsonyabb hőmérsékletnél, mikor az már nem bír annyit magába fölvenni, ismét kiválnak. Sziirőszernek alkalmas minden likacsos test, a mely a rajta átmenő folyadékra nem gyakorol cbemiai hatást ; a legtöbb czélra, a hol nem nagy tömegekről van szó, legalkalmasabbnak bizonyul az itatópapir, melyet az ismert és az ábrák (8—10) által érzékeltet módon tölcséralakií zsákká hajtogatnak össze, és aztán, hogy erősebben megálljon, üveg vagy porczellán- tölcsérbe dugnak. Ha a szűrő ránczokba van hajtogatva, nagyobb a szabad felszín, és a folyadék átszivárgása sokkal gyorsabban megy végbe. Az indító elv, mely az összes cbemiai változásokat, úgy az egyesítést mint a szétbontást, eszközb, az, mit rövid szóval az anyagok chemiai rokonságának mondunk. A kölcsönös vonzás azzal, hogy egy test egy másikkal egyesül, még nem szűnik meg. Az egyes alkotó részek vegyületeikben csak a cliemiailag gyöngébben ható rokonság behatása elől vannak elvonva, erősebb támadásnak azonban enged a kötött frigy s szétbomlik az által, hogy az egyes tagok a hatékonyabban nyilvánuló hajlamokat követik. A sziksóban a natron szénsavval van kapcsolatban, mindkettejük rokonsága azonban igen csekély erejű és a gyönge szénsav minden erősebb savnak, mely a vegyületbe be akar tolakodni, mindjárt ott hagyja helyét. Közönséges eczet a sziksóoldatban már pezsdülést okoz, a szénsav száll el mint gáz, minthogy az oldatban eczetsavas nátron képződik. A salétromsav ismét az eczetsavat űzi ki, és ha salétromsavas nátront kénsavval hevítünk, az alj az utóbbnevezett savval kénsavas nátronná egyesül, mi közben a salétromsav elszáll. Valamint vannak erősebb s gyöngébb savak, azonkép vannak erősebb s gyöngébb aljak is ; a nemes fémek oxydjai igen gyönge, az alkabák igen erős aljak. Ha áll is az a szabály, hogy az erősebb alj vagy sav a gyöngébbet kiűzi ve- gyületéből, vannak ennek kivételei is. Valamely erősebb savat vagy aljat a sokkal gyöngébb kiűzheti, ha az által valamely nagyobb állandóságú új vegyidet fizikai befolyásokkal áll szemben, nevezetesen ha egy az illető oldószerben oldhatlan vegyii- let : a csapadék, képződhetik, vagy az erősebb alj vagy sav mint illő gáz elillanhat. Az összetett vegyületek egymásra gyakorolt kölcsönös hatása ugyanazon törvények alá esik. Végtelen különböző eredményeik tehát eleve meghatározhatók, a mi a technikai chemiára a legnagyobb fontossággal bír. A salétromsavas mész oldata összebozatván szénsavas kabval, alkotórészeit minden maradék és fölösleg nélkül kicseréh olyképen, hogy szénsavas mész válik ki az oldatból mint oldhatatlan csapadék és benne salétromsavas kali marad vissza. Ha kénsavas rézoxydot adunk kénkaliumlioz, akkor a rézoxyd oxygénje egyesül a kaliummal és az így keletkező kali vegyül a kénsavval, mi alatt a fölszabaduló kén a rézzel oldhatatlan kénrezet képez és mint fekete csapadék száll le. A cbemiai jelbeszéd igen kitűnő eszköz e folyamatok érzékitésére, és még az 9. ábra. A ránczos szűrő kiszabása.
