Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
Chemiai alapfogalmak. a szedő, annál tökéletesebb lesz a sűrűsödés ; a Liebig által ajánlott hűtőkészülék a rajzban (6. ábr.) felmutatott czélszerű módon éri el czélját. A gőzök ebben, mielőtt a szedőbe érnének, jó hosszú csővön mennek keresztül, a mely egy bővebb, hűtővízzel megtöltött csővel van körülvéve. E hűtőcső egy fölötte álló edényből szakadatlan sugárban telik meg hideg vízzel, mely pedig a mélyebben fekvő végen megy be, míg a magasabban levőn a csur- gatón csurogtatja el a megmelegedett vizet. Ily módon a lehűtés mindig állandó marad, mert a mint a víz megmelegszik, megmelegűlése folytán a meredek csőben a magasba emelke- kedik, és helyébe alulról hidegebb jő. A gyakorlatban a hűtőeszközök sok- szerűbben bonyolult szerkezetűek ; különösen a pálinkafőzésnél lesz alkalmunk részletesebben megismerkedni velők. A vegyész a hőt elégetés által támasztja. Külön czéljaira külön berendezett kemenczéiben faszénnel szétbont, olvaszt, elpárologtat. Alacsonyabb hőmérsékletnél elég jó a spirüuslámpa lángja ; e lámpa vagy a közönséges közismert alakú vagy pedig az u. n. Berzeliuslánvpa, melynek üreges, kerek kanóczával és kettős légliuzamával tetemes hőt lehet fejleszteni. Újabban azonban nagyobb szerkonyhákban a spiritus mint tüzelő meglehetősen háttérbe szorult, minthogy a gáztüzelés külön lámpákban, az u. n. Bunsen-féle égetőkben (7. ábra) czélszerűbbnek bizonyult. Itt a b csővön a gáz az aa csőbe hatol, hová áss oldatnyílásokon légköri levegő is jut. A aa cső felső végén tehát a levegővel elegyes gáz ég. A körlég hozzájárulását a ss nyílások kisebbítése, nagyobbítása által szabályozhatni, ha pedig ezeket egészen elzártuk, világító lángot nyerünk, különben csak tüzelőt. Már most hogy a vegyész kölcsönös chemiai hatások által czéljait elérje, azt kell szemmel tartania, mikép hozza a különböző anyagokat lehetőleg teljes érintkezésbe egymással. Szilárd testek maguk közt igen kevés érintkezési pontot nyirjtanak ; ha tehát valamiképen lehetséges, mindig azon igyekeznek, hogy folyós állapotot idézzenek elő, és e szerint a chemiai míveletek kiindulási pontját az oldat képezi, midőn valamely szilárd testnek chemiai elváltoztatása van szóban. A feloldás történhetik olvadó testekben, vagy pedig, ez a gyakoribb eset, folyadékokban. Ilyenek mindenekelőtt : a rí« és a borlang (alkohol), úgyszintén az aether (kénaether), a kénszén stb. ; ezek, mert a chemiai folyamatoknál rendesen közömbösek, kitűnő szerek az oldható alkotórészeknek az oldhatatlanoktól való elválasztásában. Ezek mellett erős oldószerek még a savak, nevezetesen: a sósav, salétromsav, királyvíz, kénsav, fluorsav stb. Ezek azonban már chemiailag átalakítva hatnak a bennök oldandó anyagokra, a mennyiben egészen vagy részben vegyülnek és sókat képeznek. 7. ábra. Bunsen-féle gáz-égető. G. ábra. Párló készülék.
