Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Chemiai alapfogalmak

Készülékek és módszerek. 27 Az átlátszó, úgy folyós mint szilárd anyagok világosságtörő tulajdonságai a megitélésre gyakran döntők, mért is az ezek meghatározására szolgáló fizikai mód­szerek a chemiai szerkonyhákban igen gyakran használtatnak. A sarkalatmutató némely anyagok jelenlétét mindjárt kideríti; mások ismét villámosság vagy dele­jesség által tesznek meghatározhatók, a mért is az ilyen készülékekre is szükség van. Minthogy a vegyületi folyamat nem egyéb mint összeadása vagy kivonása az anyagrészecskéknek a velük járó sajátságos erőkkel együtt, természetes, hogy ennél­fogva rendesen fizikai erőnyilvánulásak : világossági, hő-, delejességi tünetek is mutatkoznak kisérőleg, és hogy ez erők közvetlen ráhatása külről viszont lényeges befolyással is van a chemiai vegyületekre. Nevezetesen nagy jelentőségű e tekintet­ben a hő. Már az által, hogy a testek halmazállapotát megbírja változtatni, a leg­jelentősebb választó eszközzé lesz. Segítségével olvasztható testeket elválaszthatnak olvaszthatlanoktól ; olyakat, melyek nagyobb hőben gőzzé változtathatók, olyaktól, melyek megtartják halmazállapotukat, egyszerűen illasztás vagy lepárolás által választjuk el. És e két legegyszerűbb módszer van a legkiterjedtebben alkalmazásban. Az illasztás (sublimálás) a szilárd testek elgőzölögtetését eszközli és azt, hogy a sűrűsödött gőzök ismét megkerülnek. Ha porrá tört benzoegyantát lassanként heví­tünk porczelláncsészében, gőzök fejlődnek ki abból, a melyek a levegőn fehér ködökké sűrűsödnek. E gőzök sajátságos anyagot képeznek: a benzoé- savat, a mely a benzoö gyantában foglaltaik, de mert illékony, a hőben ettől megválik. Ha a felillant gőzöket, vegyük hogy papirtölcsérben (i. ábra) felfogjuk, melynek alacsony hőmérsék­lete által lehűlnek, ennek belső falaira szép jege- czekben lerakodnak. Hasonló módon szilárd jód- jegeczek hevítés által egy görebben szép ibolyaszínű gőzzé változtathatók, a mely a liűsebb részeken ismét fényes jegeczekké sűrűsödik stb. A lepárlás (destillálás) által részint elpárologtatható folyadé­kokat választunk el szilárdaktól, részint oly anyagokat különítünk el egymástól, melyek anél­kül, hogy felbomlanának, különböző hőfokokban válnak gőzzé. Ezért pl. nemcsak illő és zsirosolajokat lehet lepárlással egymástól elválasztani, hanem illő olajok keverékéből is azon olajok, melyek az illető hőmér­sékletnél forrási pontjukat elérték (mert a melegítést lassan kell fokozni és bizo­nyos fokokban ezt hosszabb időre megtartani), maguk­ban űzhetők ki, a mig a többi még nem lesz gőzzé. A legegyszerűbb lepárlóké­szülék áll B gőrebből (5. ábr.) a melybe a lepárlandó ke­verék tétetik. A gőreb nyaka a gőzöket bevezeti a C lom- 5. ábra. Lepárlás, bikba (szedőbe); itt vagymár a külső levegő vagy D hűtővíz alkalmazása által lehűlnek, minek folytán ismét folyadékká sűrűsödnek. Mennél hűvösebben tartatik 4* 4. ábra. Illasztás.

Next

/
Thumbnails
Contents