Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Chemiai alapfogalmak

26 Oliemiai alapfogalmak. A chemia fejlettsége mai fokát alig érte volna el, ha az általa tett tapasztalatok az üvegkészítésnek, poreellángyártásnak és a kóhosságnak nem nyitott volna oly hasz­nos szempontokat. Az üveg, porczelldn és platina a vegyítő legfontosabb segédszerei, mert majdnem ebből állnak kizárólag edényei, melyekben a chemiai átváltozásokat végrehajtja ; a parafa és háncsuk nélkül pedig épenséggel nem lehet el, mert ezek kötik össze a készülékek egyes alkotórészeit, és az által, hogy velük szoros eljárást létesíthetni, meg- becsüllietlen szolgálatokat tesznek. Az üveg átlátszóságánál fogva kiválóan alkalmas oly edényekre, melyek a bennök rejlő álladékokkal történő változásokat engedik megfigyelni. A szétbontó vegyész legegy­szerűbb és legfontosabb készülékét képezik az abból készült apró kém­üvegcsék (2. ábra), melyekben a cliemiai kémszereknek hatása a meg­vizsgálandó testekre kicsiben láthatóvá tétetik. Nem egyebek ezek mint vékonyfalú 10—15 cm. magasságú és mintegy ÍV* cm. szélességű üveg­hengerkék, de melyek használata végtelenül előmozdítá a mai kultúrát. Kémüvegcse. jja a vegyész kísérleteit, melyeket most először apró jelentéktelennek látszó kémhengerekben végez, példáúl csak átlátszatlan porcellán vagy fémedények­ben tehetné, ezerszeres változások és tünetek maradnának rejtve előtte, a melyekre pedig következtetéseit csalatkozliatlan biztossággal építheti. Nem kisebb jelentőségű az üvegnek könnyű alakíthatósága, mert ez lehetővé teszi, hogy a készüléknek min­den kigondolható alak adassék, a milyent csak a körülmények megkívánnak. És az üvegcsövek, lombikok, görebek (3. ábra), tölcsérek mellett számos, a legkülönbözőbb és legbonyolul­tabb szerkezetű külön czélokra kieszelt készüléke­ket találunk a szerkonyhákban, melyeket az üvegfúvó játszva állít össze néhány darab üveg­csőből. És a máé az üveg könnyű törékenysége vagy csekélyebb ellentállási ereje miatt, nagyobb hő­fokkal szemben, kevésbbé alkalmas, ott a porcellán lép helyébe, a melyből jelesen olvasztótégelyek, elpárologtatócsészek, bögrék, tölcsérek stb. készülnek. A platina pedig, sajnos hogy kiterjedtebb gyakorlati alkalmazásban még nagyon költséges, elmaradliatlanul szükséges huzalnak, bádognak, tégelynek, melyeket oly olvasztások­nál és forrasztócső kísérleteknél használnak, hol mulhatatlauul megkivántatik a megtámadhatlanság. A vegyész különböző edényei és készülékei sokszerű voltuknál fogva alig írhatók le ; minden külön czélra külön alakokat készít magának és különbözőleg állítja össze, miért is azelőtt, a mikor az ilyféle dolgokat még gyárilag nem álbták elő, az üvegfúvás, forrasztás és ilyen mesterségeket magának kellett űznie, hogy szükséges szerszámát előállítsa. Ezeken kívül azonban a szerkonyhákban különböző készülékeket találni a vizsgálat különböző ágaira. Ezek közt első helyen áll a mérleg, és mennél érzékenyebb nyelve — annál nagyobb becsű. A légszivattyú hígított legű térségek előállítására szolgál, a melyek­ben alacsony hőmérsékletű folyadékok elpárologhatnak. Sűrűségmérőkkel (araeome- terekkel) megvizsgálják a fajsúlyt, hőmérőkkel a hőmérsékletet. A lencsékkel és górcsövekkel megfigyelik a külsőt, a goniometerrel (szögmérővel) kimérik a jegeczek szögeit ; mert a vegyésznek anyagainak megvizsgálásánál minden ismertetőjelet számba kell vennie, s gyakran a legfinomabb megkülönböztetésen áll, hogy két test mint különbözők állapíttassanak meg. 2. ábra. 3. ábra. Görebek.

Next

/
Thumbnails
Contents