Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
Az elemek. 25 mert nagyobb számú molekulákban van jelen mint a másik) illetve aljas vagy savanya sóknak neveztetnek. Jellemző a legtöbb sóra, hogy kristályodnak, és hogy mindegyikök rendszeresen bizonyos határozott alapalkattal bír. E valóságos sók mellett (melyek, mert az alj és sav oxygént tartalmaznak, oxygénsóknak neveztetnek) van a vegyületeknek oly osztálya, melyek amazokkal minden tulajdonságban megegyeznek, de mégis csak elsőrendű vegyületek (két elem egyesülése). Ezek a haloiilsók, melyek állnak egy fémelemből és ezek egyikéből : chlór, fluor, jód, bróm. A konyhasó (chlór és natrium), a folypat (fluor és calcium), a jódkalium (jód és kálium) és a bromeziist (brom és ezüst) igen ismert példák rá. Bizonyos sók egymással még harmadrendű vegyiiletekké is igyekeznek egyesülni, és u. n. kettőssókat képeznek ; ezek közül legismeretesebb a timsó, a mely a kénsavas agyagföld és a kénsavas kali egyenlő számú molekuláiból áll. Különösen számosán fordulnak elő ez összetettebb vegyületek a természetben mint ásványok (barnapát, leucit, gránát stb.). Azzal jelöltetnek ezek, hogy az őket képező sók jeleit -f- kötik össze, a timsót tehát így : K2OSO3 -)- AI2O3SO3. E kettős savakban némely elemeknek és vegyiileteiknek igen érdekes magatartását figyelheti üli meg. Vegyük fel például a timsót, melyet közvetlen utón állíthatnak elő az által, hogy megfelelő mennyiségarányokban vízben feloldva kénsavas agyagföldet egymással összekeverünk. Az elgőzölögtetés alatt a közös oldatból szép oktoeder jegeczek válnak ki, a melyek a kénsavas kali, úgyszintén a kénsavas agyagföld jegeczeitől egészen különbözők, sajátságos ízzel bírnak és ez által, valamint egyéb sajátságaik által külön önálló chemiai testet képeznek, melyet mi timsó- nak nevezünk. Egy más alkalommal azonban ne vegyük a törvényes mennyiségű kénsavas kálihoz a kellő mennyiségű kénsavas agyagföldet, de helyébe tegyünk hozzá kénsavas vasoxydot, ez minden ellentállás nélkül vegyül ; úgyanolyan alakú jegeczeket nyerünk, csakhogy ezek nem fehérek, hanem az agyagföld helyébe tett vasoxyd mennyiségéhez képest — többé-kevésbbé zöldek. Sőt az agyagföldet egészen elhagyhatjuk és vasoxyddal helyettesíthetjük, a képződő vastimsó jegeczalaka változatlan marad. S e szerint képezhetünk timsót is, a mely kénsavas káliból és kénsavas cliromoxydból áll, és amazokkal egészen egybevágóan jegeczesiil. Az agyagföld vasoxyd és chromoxyd chemiai vegyiiletekben tehát kölcsönösen pótolhatják egymást, anélkül, hogy a jegecziilés ez által változást szenvedne. Az ily testeket hasonlu- alakzatúak-u&k (isomorphoknak) nevezzük. Készülékek és módszerek. A mi már a különböző, gyakorlati chemiai módszereket illeti, melyek alkalmazásba vétetnek vagy azért hogy egy testnek összetételét, egyes alkotórészeit és mennyiségarányait megismerjük, vagy hogy összetettebb vegyiileteket egyszerűekből, egyszerűeket összetettebbekből előállítsunk, ezek oly különböző természetűek és minden egyes esetben az ezt kisérő ezerféle körülmény szerint úgy alakulnak, hogy majdnem lehetetlen őket általánosságban jellemezni. A vegyésznek első törvénye a tisztaság ; neki minden testet csak absolut tiszta állapotában kell szemügyre vennie. Hogy míveleteiben a legnagyobb aprózkodással kell eljárnia és ügyelnie, hogy vigyázatlanul ne keverjen idegen anyagokat készítményeibe, magától értődik. Edényei és készülékei oly anyagokból készülnek, melyek a támadó vegyületi szereknek lehetőleg tökéletesen ellenállnak. A tudományos chemia és az ipar többféle ága kölcsönösen támogatják egymást. A mennyiben a természetbuvárlat a nagy gyakorlati életet haladásában elősegítette, ez vi8szahatóan ismét áldásosnak nyilvánúlt a tudós csendes kutatásaira. 4 '1 ululinányok künyve. II.
