Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
Az elemek. 23 hydrogént pótolja, akkor mindig épen 12 rész szén vegyül el; 16 rész oxygén és 56 rész vas vasoxydullá vegyülnek, 32 rész kénnek épen 56 rész vasra van szüksége, hogy kénsavat képezzen stb. Az ilyetén módon keletkező új vegyiiletnek atomsúlya olyan, mely elemi alkotó részeinek atomsúlyának összeségével egyenlő : víz (liydro- gén és oxygén) = 18 ; kénhydrogén (liydrogén és kén) = 34- ; phosphorhydro- gén =34; vasoxydul = 72 ; kénvas = 88 stb. ; e számok az aljak és savak összetettebb vegyületeire : a sókra époly mérvet adók, mint az elemek atomsúlya a legegyszerűbb vegyiiletekre nézve. Hogy az atomsúlyok pontos meghatározása a cliemiai vegyületek előállításával foglatkozó technikára mily fontos, világítsa meg egy példa. Egy festékgyárban kénesőből és kénből czinober állítandó elő. Ez úgy történik, hogy a két anyagot egy kis hordóban, melyet egy malommű több óra hosszat körülforgat, egymással összekeverik. A belső érintkezés, mely ekkép előidéztetik, megindítja a vegyülést. A czinober áll kén-kénesőből. A hordóban képződő kéu- kénesőt előbb ugyan még föl kell illasztani (sublimálni), hogy szép vörös színt öltsön, de ennek szemlélődésünkre nincs befolyása. Ránk az a kérdés tartozik, mennyit kell a két alkotó rész mindegyikéből venni, egyrészt hogy a drága kénesőből semmi sem menjen veszendőbe, hanem mind kénesővé változzék át, és másrészt, hogy ne tegyünk túl sok ként hozzá, mert ez a szín jó tulajdonságain csorbát ejt és hosszadalmas módon abból ismét eltávolítandó. Feleletet erre az atomsúlyok összehasonlítása ad. Minthogy a kéneső atomsúlya 200, a kéné 32, a két elem úgyane súlyarányban is vegyül és pl. ha 40 kilogramm czinober állítandó elő, a ráfordítandó mennyiségek e tétel szerint lesznek megtalálhatók : 232 : 200 = 400 : x — melyben a 232 a czinober atomsúlyát = 200 a kénesőt, + 32 a kénét jelenti. E szerint 40 kilogramm czinoberhez 34.5 kilogramm kéneső veendő és a maradék 5.s kilogramm kén. A kén mennyisége valamivel föl lesz emelhető, hogy bizonyosak legyünk az iránt, hogy az összes kéneső átváltozzék. Ez egyszerű eset példájára a többiekkel is így lehet elbánni, a melyeknél cliemiai átváltozás megy végbe. Az anyagoknak egymással való vegyiilésének módjára nézve az a törvény áll fenn, hogy legelőbb egyszerű anyagok ismét egyszerűekkel és aztán az összetettek egymás közt mindig olyképen egyesülnek, hogy az arány köztük fennmarad. Az elsőrendű vegyületek tehát olyanok, mint a víz, a vasoxydul, a clilórhydrogén stb., melyek mindegyikében két elem van egyesülve. A két különböző elem azonban nem csupán 1 parányijával lesz vegyiiletté, vegyülhet két atom liydrogén 2 atom oxygénnel is, 2 atom vas fölvehet 3 atom oxygént stb. Az atomok száma azonban, melyek egymással vegyülnek, mindig egyszerű számarányban állnak. A chemiai Írásmódban az atomszámot egy kis számjegygyei jelzik, melyet az elem chemiai jelbetűje végébe raknak. Ha H2O (a hydrogén és oxygén jele) a vizet jelzi, H2O2 oxygénben dúsabb vegyiiletet jelez, HCl a chlórliydrogént, PH3 a phosphorhydrogént, FeO a vasoxydult, SO3 a kénsavat (1 atom kén, 3 atom oxygén), Fe20s a vasoxydot (2 atom vas, 3 atom oxygénre) stb. A mi a chemiai vegyületek elnevezését illeti, legyen elég egyelőre annyit fölemlíteni, hogy az elemeknek leggyakoribb vegyiileteit oxygénnel röviden oxydoknak nevezzük ; a kén-, phosphor-, chlór-, fluor- stb. vegyületek azon mennyiségi arány szerint, melyben ez anyagok bennök foglaltatnak, jelző neveket kapnak. Megkülönböztetünk t. i. oxydulokat és oxydokat, melyek közül az előbbiek mindig kisebb számú oxygénatomokat tartalmaznak mint az utóbbiak, továbbá
