Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Kötélverés és kötélgyártás
felaggatják, melyek ellentétes irányban forognak. Ily módon külsejük erősebben kifeszül, mint belsejök. Az alattsággépeknek egy másik sajátsága abban áll, bogy a fonalak egy ú. m registeren (fonálvezetőn) vezetődnek át, azaz egy homorú lemezen, melynek közeplö- körében annyi a lik, a mennyi fonál van szánva a kötélágnak. Minthogy minden fonal az egyesülés előtt ama likak egyikén megy át, a különböző körök likai pedig- tekintettel arra a szögre, melyet a különböző fonalrétegeknek a kötélág középvonalához képest ölteniök kell, vannak kibírva, az összes fonalak a kellő időben sodródnak kötéllé. Ezeket előrebocsátván, nem lesz nehéz azt az érdekes gépet, melyet a 214. ábra bemutat, általában megérteni. Jobbra egy állványt látunk a fonalgörgők fölvételére, melyek mindegyike fonalát a homorú likaslemez felé löveli. A hkakon bemenve, a fonalak mindjárt egy csőbe jutnak, melyben összesajtoltatnak, s aztán tovább haladnak a sodrást végző kerekművön át, melyet kész kötélág alakban hagynak el, s itt egy matolára kerülnek. Huddart behozta az Angliában úgynevezett forró registrálást is ; ez abban áll, hogy egy külön berendezett gépen a fonalakat a kátrányos-üstből kivéve, egyenest kötelekké sodortatja. A kender és kátrány ezáltal oly tömött tömeggé áll össze, hogy semmi nedvesség nem fog rajta ; az ily módon készült alattságokat 14 százalékkal erősebbnek találták a rendesnél. Leginkább lehet ezeknek hasznát venni a hajókon, hol nem nézik a kötél hajlékonyságát, hanem tartós voltát. Ha tekintetbe veszszük, hogy egy nagyobb hajónak, vegyük egy 100 ágyús hadihajónak, felszerelésére oly mennyiségű alattság kell, mely kátrány- talanul 82,000 kgot, kátrányozva pedig 100,000 kgot nyom, hogy magában Greenwich dockjaiban egyidejűleg mindig 2-—300 hajó horgouyzik, megfoghatjuk, mennyi kötélre van szüksége csak egy magának az angol tengerészeinek. 180 Kötélverés és kőtélgyártás.
