Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A szövés
A szövés. Mi a szövedék ? Történeti rész. A szövőszék és alkatrészei : a fejfa a feszítővel, a szerszám a, lábitókkal. A nyüstök. A bordahéj fogaival. A vetéllő. A liasalló. A szövéshez való előkészületek. A kézi és gépi csévelés. A fonálvetés. A mejjék fölkötése, bordábaszedése, irezése. A szövés. Az alapkelmék : tafota, fonalgó, atlasz. A Jaquard-gép s berendezése. A műszövés. A shalszövés. Kettőskelmék és hiúszövés. Piqué, gaze, bársony, szőnyeg, a gobelinek, szalagok. Az erőművi szövőszék. A posztószövés és gyártása, a kallás, kikészülés, nyirés, beavatás, kefélés, pörzsölés stb. A debreczeni guba és a dunántúli szűr készítés. A csipke-ipar. Szövedék (Gewebe, tissu, web) név alatt tágabb értelemben értjük bizonyos fonalak vagy fonálnemü testek szabályos összebonyolítása által keletkezett kelmét vagy szó'tteményt, szövetet (Zeug, Stoff, étoffe, cloth, stuff). Szorosabb értelemben a kelméket vagy szöveteket ismét egymástól lényegesen elütő két osztályba soroljuk, t. i. a ) tulajdonképi szövedékekre, melyek derékszögben egymást keresztező fonalakból lesznek; b) kötött árukra (Wirkwaaren, tissus à mailles), melyekben a fonalak kigyódzva vagy egyéb módon egymással úgy vannak összekuszálva, hogy csokrokat képeznek. Mi csak az első osztálybeli vagy tulajdonképi szövedékről fogunk szólani. A szőtt kelménél könnyen megkülönböztethető a két rendszerhez tartozó fonál, melyek derékszögű helyzetben állnak egymással. Látni való, hogy a fonalak egy része egyenes s párhuzamos irányban a hosszaságban indul el (szál, föleresztő, beeresztő, mejjék; Kettenfaden, Zettel, chaine, warp), -— míg egy másik részök a szélességben terül el (ontok, bélfonál, beverő; Einschuss, Eintrag, trame, weft, woof). Az ontok csak kevés esetben végződik a szőttemény szegélyén ; t. i. akkor, ha az anyag hosszú szálakban nem kapható (pl. lószőr-, szalma-, faszilánkoknál). Ha azonban valódi fonálból áll, szakadatlanul föl-alá jár a mejékben, a mennyiben a kelme mindkét szegélyén megfordul és visszafelé teszi meg útját. Mindamellett minden egyes oly részét, mely az egyik szélről a másikig terjed, bélfonálnak,, beverőnek, ontoknak nevezzük, mintha magába állana. Az ontoknak fordulása által a szövedék mindkét szélén (a hol a legkülső mejjéket körülhurkolja) támad a szegély, a roszogó (Sahlleidfe-, lisière, selvedge). A szőttemény készítésére már réges régen szolgál a közönséges szövőszék, mely kezdetben igen egyszerű volt és sok síma szövedék szövésére szolgált s szolgál ma is, időjártával azonban egynémely minta- és műszövet előállítására igen bonyolult mechanismussá bővült. Hazánkban a vászonszövést már a vegyes házakból származott királyok korszakában is oly szogalmasan űzték, kivált a szepesi és erdélyi szászok, hogy szövött árujukkal nemcsak benn, hanem külföldön is, pl. a brassóiak Smyrnában, Egyp- tomban stb. nevezetes kereskedést űzhettek. A fonás-szövés gyakorlatban volt a felső és néhány dunántúli megyében, Eperjesen s Késmárkon pedig már régtől
