Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Kötélverés és kötélgyártás
A gépi kötélmívesség. 179 igen különbözővé válik. A kötelek használata által a hiba mindenesetre egyre kiseb- bedik ; a hajlítások, kanyargások, melyeknek a kötél alá van vetve, a külső rétegeket lassankint maradandólag megnyujtják, a különbség ezek és a lazán fekvő bensők közt csökken és az a körülmény áll elő, hogy a kötél rendes használat után, bizonyos idő múlván, jobb lesz, azaz több erőt kiván széttépésére, mint ujdonat állapotában. Mindamellett ezt, hogy az összes fonalak egyenlőképen fejtsenek ki ellentállást, még így sem érni el, és épen ez az, a mit a gépi kötélverés magának czélul tűzött ki. A «szabadalmas kötél »-ben a fonalak különböző hosszaságúak, a legbelsőbbek a legrövidebbek, és a külsők, melyeknek a legnagyobbat kell kanyarodniok, a leghosszabbak. i\i. ábra. Kötélsodió gép. Ezt elérik az által, hogy a fonalakat, mindegyiket a maga helyén, ép oly mértékben engedik az ágba fölvevődni, a mennyire a sodrás húzása ezt magával hozza. A fonalat ugyanis, és ez képezi az első különbséget a régi és új rendszer közt, nem feszítik ki, hanem a kátrányozás után mintegy 7s m. magas csévékre tekerik, melyek mindegyikére mintegy tíz kilogramm fonal fér. Miután a megfelelő számú csévét a gép elé állították és a fonalvégeket ebbe belé aggatták, a többi már magától megy végbe, s mindegyik cséve annyit ad le magáról, mennyit a gép róluk levesz. Ez által a kötél vagy alattság minden fonala egyenlő fokban feszül meg. Ez azonban szintén hiba, mert a külső rétegeknek használat után beálló engedése, melyről fentebb szóltunk, a patentalis alattságoknál természetesen szintén jelenkezik, és az lenne a következése, hogy a belső rétegeknek egymaguknak kellene az ellentállást kifejteni, vagy a kötél, ellentétben az előbbi esettel, használat után rosszabbá lenne. Ennek elejét veendő, az ágakat összesodrás előtt még megcsavarintják vagyis egyenkint két kampó közé 23*
