Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
stocton-darlingtoni pályán hozatott forgalomba az első általános személy- és teherszállító mozdony. A locomotiv építésére s így a vasutak fejlődhetésére legjelentősebb idő az 1820. oct. 6-ka, a Liverpool-Manchester pályának megnyitási napja. Sok küzdelem után sikerült Stephensonnak kivívnia, hogy e napra locomotiv-verseny hirdettessék, mely verseny eredményétől tétetett függővé, hogy az ő locomotiva alkalmaztassák e pályán. A négy pályázó locomotiv közül Stephenson «Roket»-je nyerte el az 500 font sterling pályadíjat. A 472 tonna súlyú gép egy 127* tonnás vonatot óránként 13,8 angol mértföldnyi sebességgel vontatott. Az 1827-ki év végén Stephenson fia Stephenson Robert vette át a new- castlei gyárat és az időponttól kezdődik a locomotiv-építkezés modern korszaka. Ennek «Planet» nevű gépe, mely 1830-ban jött a liverpool-mancliesteri pályán forgalomba, volt liuzamosb időn át a locomotiv prototipje. Semmi sem bizo nyitja azonban jobban a gépgyártás haladását, mint a gőzgépek évről-évre való való szaporodása ; mert vele kapcsolatban áll a gépek kiterjedése a műszaki munkatevés minden terére. A. gőzgépek statisztikája. 1810-ben az Angliában működő gőzgépek száma tett mintegy 5000-et; negyven évvel később ugyanitt csupán a fonó- és szövőgyárakban 3637 gőzgép volt forgalomban összesen S8.417 lóerővel, mely utóbbi szám 1861-ig felnövekedett 375.311 lóerőre. Egy 1860-ban kelt szakértő becslés szerint az Angliában működő gyárak és bányák gőzgépei 1,800.000 lóerőt képviselnek, mely számból mintegy 40.000 gőzgépre lehet következtetni. Ezenkívül a hajógépek lóereje 850.000-re és a vasúti mozdonyoké egy millióra tétetik. Az angol pályákon járó mozdonyok száma 1863 végével 6643-at tett ki, 1865 végével 7414-et. Francziaországhan a gőzgépek száma 1853-tól 1863-ig 947-ről (14.746 lőerővel) 225.16-ra szaporodott fel (617.890 lóerővel). Belgiumban 1859-ben volt 4681 gőzgép 155.553 lóerővel. Németországban 1866-ban az egykori vámterületen volt 13.525 gőzgép 599.172 lóerőre, ezek közül 300 hajógép és 2704 mozdony. A magyar birodalom ipar-statisztikája még jelenleg nem derítette ki mennyi gőzgéppel bírunk s hány lóerővel dolgoznak azok. Statisztikai adatokul, melyek e tárgyunkra vonatkoznak, csak ezeket nyerhettem : Gyáraink száma, melyek gőzzel dolgoznak: 2705, gőzerőre készült malmunk van 492, gőzeke 7, gőzcséplő 2í64r egyéb mezőgazdasági gőzgép 529. A föld kerekségén forgalomban levő gőzgépek hatásképességét megközelítőleg 8 millió lóerőre lehet becsülni. Ha fölveszszük, hogy 6 munkabíró férfiú a forgatyú- hajtásnál egy gőzlóerőt fejt ki, ama 8 millió gőzlóerő mintegy 50 millió erős férfiú erőmíves munkaképességét képviselné, és ha fölveszszük, hogy a földet lakó 1000 millió ember közül 7 százalék munkabiró férfiú van, kik közül a hatodrész mint hajtóerő alkalmaztatnék, ezek erőkifejtése még nem tenne ki 2 millió lóerőt. A. gépgyártás. A tevékenységnek alig van már oly neme, melyre nem léteznék külön gép. Minden egyesnek részletezésébe alig bocsátkozhatunk, nekünk elég, ha azon készítmények főcsoportjának ecsetelését adjuk, melyek előállításában rejlik a gépgyártás feladata. Az összes létező, sokszerű, gyakran csodálatos szerkez- ményű gépek két főosztályba sorozhatok : eröfejtn-gépekre (Kraftm.) és munháló-gépekre (Arbeitsm.) Az erőfejtő vagy hajtógépek (mozdonyok) czélja, valamely erőhatást, minde- nekfölött a természeti erők hatását (a vízesést, a széláramlatot, a hőt, az emberi és állati .erőmíves erőt is) fölkapni és ezeket szabályos vagy állandón körben forgó vagy egyenesvonalú ide-oda-futó mozgásra kényszeríteni. E szabályos mozgás közöltetik A gőzgépek statisztikája. A gépgyártás. 7
