Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
8 A gépgyártás és eszközei. azután a munkáló-géppel, melynek tevékenysége a legkülönbözőbb erőmíves munkák végzésére irányul. E közlésre egy harmadik, alárendelt gép szükséges : a közlő-gépé (Zwischenmaschine). Tulajdonkép minden egyes összetett gépnél meglehet különböztetni e három géposztályt mint három főrészt ; így pl. egy közönséges őrlőmalomnál a vízikerék : az erőfejtő-, a forgó malomkő : a munkáló- és mindkettő közt levő kerékmű : közlő gépnek tekintendő. A tulajdonképi erő fej tő gépek közé tartoznak a szél- és vízi-kerekek, a gőzgép, a vízoszlop-gép, a hőlég-gép és a gázterjesztő-gép (Gasexplosionsm.). Ide kell számítanunk a víznyomásu sajtót s több ilyfélét. Ha már e gépek nagyon sokfélék, még nagyobb a mimkáló-gépek száma ; ez utóbbiakat mindemellett is két főrendszerbe oszthatjuk be, t. i. : I. áthelyező- (translocirende) gépekre és II. alakváltoztató gépekre. A mi az áthelyező munkáló-gépeket illeti, a másfelé helyezendő tárgy halmaz- állapota szerint három géprendszert kell megkülönböztetnünk : 1. a szállító-gépeket, ide tartoznak a mérlegek, az emeltyűk, daruk, csigák stb. ; 2. a vízemelő-gépek a legkülönbözőbb szivattyú-művekkel, archimedesi csavar, merítőmű, középfutási (centrifugai) gép, fecskendők stb. ; 3. a futó-gépek és szelelők, a lég kihajtására. Alakváltoztató munkáló-gépek mindenek előtt azok, melyek neme és száma kimerítlietlennek tetszik. Ide tartoznak például : 1. az aprózó-gépek, minők a zuzóművek (Pochwerk, bocard, stamping mill), őrlő-malmok, metsző-gépek, dörzsölő-késziilékek stb., melyeket egyaránt használ a burnót-gyártó és könyvkötő, a kohós és festék-gyártó, cserző, mezőgazda, mészáros stb. ; 2. & fémmunkáló-gépek, minők a kohók, hengerművek, fúróművek, huzalművek, pénzverők, szeg-gépek, gyalú-, maró-, lyukgató-, akláló- és hajlítógépek stb. ; 3. famegdolgozó-gépek fűrészmalmaikkal, eszterga- és fúrópadjaikkal stb. ; 4. kézmíves-gépek (Manufakturm.) a gyapjú, gyapot, a papír stb. feldolgozására. A gépgyártó felszámlálhatlan gépeket: fonókészüléket, erőmíves szövőszéket, nyomó-gépet, készelő- (Appreturm.) gépet, papír-gépet, nyomó-sajtót, hímző-, varrógépet, fehérítő-, festő , bőrkikészítő- és bőrmegdolgozó-késziilékeket gyárt. A szappanos gyertyáit nem mártja többé, -—- a technika gépet talált fel számára, melynek segélyével az ezelőttihez képest ötvenszer több nyersanyagot változtathat át csinos gyertyákká ; régi rongyok gépekkel szétfosztatnak és gépekkel ismét szép műgyapjuvá szövetnek ; gépek talpalnak csizmákat, készítenek réztoliakat, mázolnak, simítanak, válogatnak -— egyszóval majdnem minden hasznos foglalatosságot átvállaltak az embertől. A gépgyártás roppant térre terjed ki. Hogy azonban meggyőzhesse munkáját, ismét külön gépekre van szüksége, melyek a 2 és 3 alatti sorozatban, a fém- és famegdolgozó gépek közé tartoznak, és melyek ,,eszköz-gépek“ gyűjtő névvel jelölhetők ; oly gépek ezek, melyek az esztergározást, gyalulást, fúrást, köszörülést, lyukgatást, aklalást stb., a miket kézzel kellett teljesíteni, a gőz- és vízierő hatalmas mozgonyaival, tehát hasonlítliatlan nagyobb mérvben engedik végrehajtani. Röviden elmondjuk e fontos géposztály fejlődését. Mint már megjegyeztük Watt idejében a gépgyártás még gyermekkorát élte, egyrészt, mert Injával volt az észszerű, elméleti alapnak, meg azért is, mert nagyon csekély és még hozzá tökéletlen eszközgépek álltak rendelkezésre.