Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

1. kötet - A fa feldolgozása

A fa megmunkálása.

Ill

e a nedvalkatrészeket a legbensőbbig feloldja, melyeket a képzett víz kiöblít ; a kamara fenekén erősen festett lé gyűl össze, mely a fa neme szerint a halványsárgától a fekete színig változó, és a folyamat be van fejezve, ha mintegy 50 óra alatt a lecsapolt víz színtelennek mutatkozik. Az így kezelt fa erre a levegőn vagy a szárítókamarában rövid időn annyira kiszárad, minő szárazságot csak évek múlván érne el gőz alkalmazása nélkül. Az ily fa legkevésbbé hajlandó nedvességet színi fel s megvetemülni, miért is inkább alkalmas épület- és szerszámfának, mint az egyszerűen szárított. Minden fanem azonban ez eljárásnál sötétebb színt ölt. Egyúttal megjegyzendő, hogy az ily gőzhatotta fa míg meleg és vizes, minden alakba görbíthető. Ha az adott alakba beszoríttatik mindaddigra míg megszárad, az alakzatot

137. ábra. Nyaláb-keretiiírész.

megtartja. A gőzölt fa e tulajdonságát jelenleg hajlított bútordarabokra fel is használják, és a velük elárasztott piaczon kedvező fogadtatásban részesülnek.

A fa megmunkálásában a rendes eszközök a bárd, szerkercze s fűrész, a gyalu s fúró, a kés és vésü, továbbá az a sokféle szerszám, melylyel az ácsot, asztalost, bognárt stb. dolgozni látjuk. Ez egyszerű szerszámok némelyike újabban az által, hogy önműködővé tétetett, szerszámgéppé lett.

A fa megmunkálására szolgáló s újabban nagyon tökéletesített gépek főrészben utánzatai a fémmunkáló gépeknek, noha a fa sajátos természete megkívánta, hogy még a szerkezeti elv is jelentékenyen módosíttassék. így gépek segélyével nemcsak fűrészelik, hasítják, esztergályozzák, fúrják és maratják (fräsen) a fát, hanem hengerekkel és sajtókkal kiverelik is, izzó szerszámokkal s mintákkal tetszés sze-