Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A fa feldolgozása
A fa feldolgozása. A fa előkészítése, szárítása, impraegnálása. Famegdolgozó-gépek. Fürészmalmok, fourniermetsző- gép. Gyalú-, maró-, esztergagépek. Dongametsző-gép. Az asztalosság. A famunkálás körül használt szerszámok. A fa, mint minden életműves test, híg és szilárd anyagokból áll ; az utóbbiak baszna miatt az előbbiekkel is meg kell békülnünk, ámbár műtani szempontból sok bajt okoznak. Mert a míg a fa főtömege, a rostanyag, magában véve a közönséges hatások ellen igen jelentékeny ellentállási erővel bír, kiválóan a nedvek azok, melyek a fa enyésztét, a repedést, aszást s vetemiilést, a szúrágást, a korbadást és redvesedést okozzák. A fa nedvét főleg víz képezi, melyben különféle szerves testek, mint czu- kor, mézga, növényfebérnye, savak, sók stb. oldatai vannak. A zöld fából kisajtolhatván, vagy kilúgozhatván e nedv, ez gyorsan erjedésnek indul ; ha az erjedés magában a fában megy végbe, megtámadja a farostot s végül porbanvós tömeggé- változtatja át. A megdöntött törzset tehát legelőbb a levegőn ki kell szárítani, ezzel azonban csak a víztartalom csökken, míg a visszamaradt erjedőképes állományok, mihelyt a száraz fát ismét nedvesség éri, vegyi működésüket újra kezdik. A zöld fa víztartalma jelentékeny és nyár- s fűzfáknál az összsúly 60 százalékát teszi ki, keményebb fánál mintegy 30—40 százalékot. Szabad levegőn födél alatt a fa keménységéhez képest egy Va—1 év alatt a nedvességnek mintegy fele párolog el, a miért is az asztalosok, zongorakészítők stb. fája több évi szárítást igényel. De még a légenszárított fában is 10 százalék a víz, a melyet csak mesterséges bő által szárítókemenczékben vágy- fűtött műhelyekben tározás által lehet eltávolítani. Ezt a bőszárítást azonban csak már légen szárított fánál lehet alkalmazni. A bőben szárított fa nagyi'észt elveszti azt a sajátságot, hogy ismét nedvességet vonzzon, minthogy a bő a nedvrészeket elváltoztatta, nevezetesen a febérnyét megkeményuté. A kiszárítás alatt csökken a fa tömege (megaszik), s ha ez nagyon hirtelen megy végbe, repedések keletkezhetnek rajta. Ez könnyben megesik bántott törzseknél ; míg ellenben a kéreg a száradást nagyon lassítja. Azért a középutat szokták követni, hogy a kérget csak helyenként, vagy gyűrűsen, vagy- pergősen bántják, liajkolják le. Az egyenetlen kiszáradás vagy a száradt fába egyoldalúlag behatolt nedvesség a megvetemedést okozza. A kisebb fatestek természetesen gyorsabban száradnak, mint a nagyobbak; az asztalosok, esztergályosok stb. azért munkafáj okát kinagyolják s, még néhány7 hóig szárogatják. Van még számos különböző módja a fa előkészítésének, preparálásának. Megemlítjük ezek közül a hevített gőzzel-való eljárást. A 120u R.-ra hevített gőz hathatós vízcsapoló ; néhány fokkal forróbb állapotban a fát szénné változtathatja. — A zárt kamarába rakott fához gőzt bocsátunk be ; ez annak likacsait megnyitja
