Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Az óragyártás
Az utöórák. 101 helyzetébe szorítja; a kalapács ez által röppentést nyer, mely, minthogy nyele hajlékony és rugalmas, nyugvó helyzetén túl viszi úgy, hogy a harangba ütődik. Az ütés után a nyél azonnal visszahajlik és a kalapácsot a harangtól eltávolítja. Hogy az ütőmű addig nyugodjék, míg szükség van rá, a sebesebben futó kerekek egyike elé gátat vetnek. E czélra az I kerék koszorújára egy egyes oldalpeczek i van erősítve, mely a g h emeltyű felső részébe ütközik. Ezen emeltyű y-nél forgatható és rendesen egy rugó által szoríttatik. Mikor ez emeltyű visszarándul s azonnal ismét szabaddá lesz, az 1 kerék s a peczek egyszer körülforoghat, és az ütő mű erre ismét nyugodtan áll. E körbeforgás által az a peczkek egyike elment a b emeltyű alatt és a kalapács ütött. A g h gátló emeltyű visszarándítását az óra járó műve eszközli, mihelyt egy óra lefolyt ; hogy azonban a gátlóemeltyü szabályosan működjék, még egy készülékre van szükség. Az E kerék göröndölyén még egy nagy fémkorong van I (a rajz vázlatosan tünteti föl), melynek szélébe olykép vannak bevágva rovátékok, hogy egymásközti közeik a korong forgásával ellentétes irányban egyre nagyobbodnak. A korongon ez által tizenkét egyenetlen kiszökelés támad, melyek legvékonyabbja és legszélesebbje szomszédok. A gátlóemeltyiin /c-nál van egy ékforma szökelés, melynek ormója az ütőmű nyugvása alatt a korongbemetszésben fekszik. Ha a járó mű a gátlóemeltyüt kiemeli, megindul az ütőmű s ennélfogva a rovátkos korong is fordul; ennek legelső kiszökelése azonnal a k ormója alá tolul, és a gátló 133. ábra. A chronometer. emeltyű ez által akadályoztatva van a beállásban, a míg csak a korong következő bevágása nem közeledett. A hogy k ide beáll, az emeltyű h vége az i peczeknek állja útját, és az ütés megszűnik. Mennél nagyobb a köz egyik bevágástól a következőig, annál többet üt természetesen a kalapács ; a korong beosztása pedig olyan, hogy a legrövidebb szélszökelés csak egy ütést, a leghosszabb tizenkettőt enged. Az E kerék és a korong mozgása lassú ; tizenkét óra alatt csak egyszer fordulnak körül, 1-től kezdve 12-ig 78 ütés történik, így tehát az I kerék, mely minden ütésre egyet fordul, szintén 78-szor fut körül. A chronometer. Minden utazó, ki nehány napi járó földet tesz meg keletnek vagy nyugotnak, tapasztalja, hogy órája az első esetben késik, a másikban koráz; az óra pedig hű maradt magához s tulajdonosának az otthoni időt mutatja. A chro-
