Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Az óragyártás
100 Az óragyártás. súlyzó érintetlenül marad ; ellenben a lengő rugójának hosszabbítása vagy rövidítése által lassítható vagy siettethető az óra járása. Egyenlő erősség mellett a hosz- szabb pergő toll a meggörbítésnek inkább enged, mint a rövid és lassabban tér vissza előbbi alakjához ; a pergő toll meghosszabbításánál a lengő lendületei tehát lomhábbak, lassúbbak lesznek, a megrövidítésnél gyorsabbak. A pergőtoll e megkötése történik a 131. ábrában látható készülék, a záró (Sperre) által. Egy fogaskerék szel- ményből kiágazik az A dúcz, mely B-nél gyöngén be van vágva, ebben fekszik a pergő toll. A .B-ből C-ig terjedő darab az által el van szigetelve és nem vesz részt a lendülésekben ; ezek csak B-nél kezdődnek. Ha már most a mutatót a D helyliező tárcsán (Stellscheibe) egyik vagy másik irányba toljuk, a hajtó által a kerékszelmény kiágazó karjával együtt egyet fordul és a B pont a C-hez közelebb jut vagy attól eltávolodik ; az első esetben az óra lassabban, az utóbbiban gyorsabban fog járni. Utöórák. Az ütőórák műve különböző szerkezetű. Minthogy ezek mindegyike igen bonyolódott és kimagyarázásuk hosszúra nyúlna, csak egy kis fali óra egyszerű művének adjuk leirását azon megjegyzéssel, hogy az ismert schwarzwaldi órák műve lényegtelen eltérésekkel ugyan ilyen. E mechanismus az óraműnek külön részét képezi, melynek meg van saját indítója, mely szintén koloncz, s melyet a járó vagy mutatómű határozott időpontokban hoz működésbe. Az A zsinórnál fogva (132. ábra) a koloncz meghúzza a B dobot, mely a C homlokkerékkel, úgy mint a járó műnél, zárlóval van összekötve. A C-ből e mozgás átmegy az E kerék D hajtójára s folyvást növekvő gyorsasággal tovább közlődik kerékről haj tóra e sorban E, F, G, H, I, K, L, M; ez utolsó, az M hajtó két szélszárnynyal, az úgynevezett szélfogóval, van ellátva, mely, mihelyt az ütő mű működésbe jő, roppant gyorsasággal kering (némely órában a hajtókerék egy fordulása alatt 57,000-szer fut körül). E gyors keringés oly légellentállást okoz, mely tökéletesen elég annak meggátlására, hogy a kerékmű az ütés alatt a szabadon működő súlyvagy rugó erő folytán nagyon is gyorsan lejárjon. A szélfogó tehát szabályozó készüléknek tekinthető. Mialatt az egész kerékmű forog, az a a peez- kek, melyek oldalvást kiállnak a G kerék koszorúján, sorjában érintkeznek a b emeltyűvel, megemelintik ezt kissé s ismét szabadon hagyják. A c pont az emeltyű forgópontja és ugyan- A kalapács nyugvó helyzetében nem érinti a korongot ; ha az emeltyűit egy’ peczek megemelinti, a kalapács még inkább távozik a harangtól; mikor aztán az emeltyű lesiklik, egyT rugó gyorsan előbbi 132. ábra. Ütőmű. azon fészkel az e kalapács rugalmas nyele.
