Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet

bol felterjesztett sérelmek közé. éspedig azok 15-ik pontjába a kizárólagos szabadalmakról és az azokra vonatkozó büntető szankcióról címen.'1

Ebben a kizárólagos szabadalmak adományozását lényegileg azért kifogásolják és tartják sérelmesnek, mivel kizárólagos szabadalmak adományozása csakis a legritkább és oly rendkívüli esetekben indokolt, midőn kiváló hasznosságéi találmány, vagy valamely szerkezei különleges tökéletesítése a nemzeti ipar hasznára és a köz előnyere valóságos és különös fejlődéssel jár. Ellenben semmiképen sem tekinthető indokoltnak akkor, amikor minden különbség nélkül akármilyen, jelentőséggel nem bíró találmányra engedélyeztetnek kizárólagos szabadalmak, mint az éppen ebben az időben észlelhető a munkásság és kézművesség korlátozásával, még hozzá úgy. hogy a kizárólagos szabadalmak ellen vétkezőkkel szemben a m. k. helytartótanács 1822. évi március hó 12-én ül37. sz. alatt kelt rendeleté szerint büntető szankciók is vannak előírva, úgy hogy nem tagadható, hogy ezek a kizárólagos szabadalmak a nemzeti ipar és szabadság szempontjából káros és sérelmes monopóliumokká fajidnak. amelyek semmiféle tisztességes kereseti módot sem tűrnek meg.

Mivel továbbá a büntetések megállapítása sohasem tartozott a politikai hatóságok hatáskörébe, hanem egyedül a törvényhozó hatalmat illette az említett rendelkezés a királyság nemesi szabadságába is ütközik, a karok és rendek ő legszentebb Felségéi arra kérik, hogy addig, amíg a kizárólagos szabadalmak ügye érdemében letárgyalható és eldönthető lesz. a vonatkozó remielet hatálya a Magyar Királyságra szünlellessék meg.

Erre a kérelemre a király a karokat és rendeket értesítletni rendelte. hogy a kizárólagos szabadalmakra vonatkozó rendelkezések beszüntetése tárgyában Magyarországot illetőleg majd az illetékes hatóságok meghallgatása után fogja legkegyelmesebb elhatározását közölni.1- Egyben utasította a m. k. udvari Kancelláriát is aziránt, hogy a lehető legsürgősebben terjessze elő jól megfontolt véleményét arra vonatkozólag, hogy mennyiben lehel a karok és rendek sérelmei kapcsán előterjeszteti kívánságnak elegei tenni, avagy hogy egyelőre az ilyféle kizárólagos szabadalmak kiállítása Magyarországra iel- jesen változatlanul vagy esetleg minden büntető halározmány kihagyásával továbbfolytatható volna-e?1 A m. k. udvari Kancellária a m. k. helytartótanács véleményének14 meghallgatása után az az- i rá il t í véleményét, hogy a jövőben mily feltételek mellett volnának a kizárólagos szabadalmak engedélyezendők. az uralkodó elé terjesztette.1 ’

11 Kanc. 1827:5282. Ebben az esetben a karok és rendek a kizárólagos szabadalmakra vonatkozó sérelmeiket illetőleg kevésbbé merev álláspontot foglaltak el, mint pl. a regnikoláris bizottság kereskedelmi javaslata 1794-ben, amely teljességgel ellene volt annak, hogy olyannak, aki valamely hasznos terméket először készített, vagy annak, aki annak használatát tökéletesítette, kizárólagos szabadalom ado- mánvoztassék, amit az uralkodó elutasított, mivel az ilyféle szabadalmak az ipar fejlesztésére buzdítólag hatnak, I. Kanc. 1794:7991.

12 Kanc. 1827:6888, kelte 1827. május hó 28-a.

I Kanc. 1827:11514. kelte 1827. szeptember hó 3-a.

II Kanc. 1828:4738, kelte 1828. március hó 11-i ülés.

i-"< Kanc. 1828:4965, kelte 1828. április hó 4-e.

Hr. Hiltö Méla: Ipari szabadalmi inlézm. töri. eiözmémici. (j^