Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet
Ennek a kél véleménynek részleteire ill nem szándékozunk kitérni. csak röviden megemlítjük, hogy a m. k. udvari Kancellária abból indulván ki, hogy Magyarországon a jelentéktelen találmányok engedélyezésétől el kell tekinteni s a már megadottak az ország törvényei szerint lévén gyakorlatúink, véleményét abban foglalta össze, hogy a kegyes kizárólagos szabadalmak kiadásának, amelyek ellen a sérelem irányult, többé helye nem lévén, a már korábban engedélyezelteknek gyakorlása pedig a hazai törvények szerint meg lévén engedve, a sérelem túlhaladottnak tekintendő. Az uralkodó a m. k. udvari Kancellária imént említett véleményére sem adta ki legfelsőbb elhatározását s az eléje terjesztett. Magyar- országra vonatkozó kizárólagos szabadalomlevelekel is aláíratíanul visszatartotta.' Ezért kérte, illetve sürgette a m. k. udvari Kancellária véleményének felterjesztése után több mint egy évvel — ‘1829 évi május hó 14-én — a magyarországi kizárólagos szabadalmak ügykezelésére vonatkozó legkegyelmesebb királyi elhatározás kiadását, ebbéli lépéséi avval indokolván, hogy a ki nem adott kizárólagos szabadalmak száma már eddig is eléri a 328 darabot.16 Erre a sürgető felterjesztésre az ugyanez évi augusztus hó 17-én kell legfelsőbb elhatározás arról értesítette a m. k. udvari Kancelláriát. hogy döntését a kancellária véleménye kapcsán előterjesztett javaslatára majd ki fogja adni.17 Ily sürgetéssel még utóbb is találkozunk s ilyennek még jóval később is nyoma van. Egy látszik, hogy a legfelsőbb elhatározás kiadásának halogatása abból eredeti, hogy az 1820. évi december hó 8-án kelt osztrák szabadalmi patens és evvel kapcsolatban a magyar szabadalmi rendelet átdolgozása már előre vetette az árnyékát. Legalább erre mutat az uralkodó ama rendelete, amellyel peremptorikus 4 heti határidői szab az 1820. évi osztrák szabadalmi törvény rendszerének átdolgozására vonatkozó javaslat előterjesztésére.18 * Végeredményben azt mondhatjuk. hogy az a várva-várt legfelsőbb elhatározás soha sem jelent meg. hiszen a m. k. udvari Kancellária még egy 1833. évi ügyiratából is kitűnik, hogy a Magyarországra engedélyezendő kizárólagos szabadalmak a már többször említett királyi elhatározás kiadásáig függőben maradnak.10 A m. k. udv. Kancellária egy 181 ö évi ügyiratában is még azt a megjegyzést találjuk, hogy a magyar- országi szabadalmak engedélyezése és a szabadalmaknak kiterjesztése Magyarországra az eddigi szokás szerint, (tehát nem legfelsőbb rendelet alapján!) függőben maradnak,20, azaz az 1822. évi 0137. sz. helytartótanácsi rendelet sem nem hatálylalaníttatotl, sem pedig rendeletileg nem fiiggesztetett fel. így történi aztán, hogy az 1828-iki évtől kezdődőleg a legfelsőbb aláírásra bocsátott magyar kizárólagos szabadalmak a legfelsőbb helyen visszatartanak.21 Végeredménye 16 Kanc. 1829:5816. 17 Kanc. 1829:10099, egyébként ez a legfelsőbb helyről még jóval később is kilátásba helyeztetett, 1. például: Kanc. 1831 -8099. 18 Kanc. 1830:3071. 10 Kanc. 1833:1351. 20 Kanc. 1845:152. 21 Kanc. 1832:1800. G0
