Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak

A) Régibb gyári szabadalmak : 1703 április 27. Bées. I. Lipót király De Monte Gratiae Daniel Erazmus római szent birodalmi lovagnak posztó- és szövetfestő gyárra szabadal­mat adományoz. Kane, concept, exped. 1703. ex. Majo. Nr. 10. Mi Lipót Isten kegyelméből s a t., tudtul adjuk jelen levelünkkel mindazok­nak, akiket illet, hogy mi teljességgel megfontolván, hogy mennyi tisztelet hárul a népek sokaságából a királyokra és fejedelmekre, mennyi díszre és erőre tesz­nek szert a királyságok és tartományok a bevezetendő és gyarapítandó kereske­delem és kézműipar gondozásával, hogy mennyire hasznos a fejedelmekre,, ha teljes gondossággal törekednek a népek szolgálatára és gazdagítására. Ezekből áll •elő ugyanis a királyok és királyságok haszna, mivel erről dicsérik mind az ural­kodók előrelátását, mind pedig evvel veszi kezdetét királyságuk nagyobb haszna és gyarapodásának haladása. Ezért, miután a legeslegjobb és leghatalmasabb Isten segítségével a keresz­ténységnek hosszú időn át ellenségével, a törökkel az imént múlt háború válto­zásain szerencsésen átestünk, azon számos dicsőséges győzelmet arattunk és ma­gyar királyságunkat majd csaknem a maga teljességében, szabadságába és óhajtott biztonságába visszahelyeztük és annak az azelőtt török járom alatt nyögő ítészeit felszabadítottuk és régi nyugalmukba visszahelyezve megőriztük és Isten további kegyelméből az ottomán hatalmassággal a legszerencsésebben békét is kötöttünk, úgy, hogy mindegyük félre felvirradjon saját nyugalmának és biztos megmara­dásának napja, atyai gondoskodásunkban, amellyel magyar királyságunk iránt viseltetünk, egész törekvésünket arra irányítottuk, hogy — jóllehet ez a király­ságunk nagy kiterjedésével, földje termékenységével s mindama dolgok bőségével, amelyeket mind az emberi élet szükséglete, mind előnye, sőt még a bevezetendő kézművesség szempontjából beszerezni vagy óhajtani kívánhat, könnyen meg­előzi a többi királyságokat, mégis nem kevésbbé szenved az ilyen dolog nagy bő­sége mellett leginkább a pénz szűkében, különösen a kereskedelem és a gyárak vagy a kézművesség hiánya folytán — kegyesen gondoskodjunk különös előny szerzéséről, amely a nép hasznára irányuljon és a királyságét is azonkép elő­mozdítsa. 25

Next

/
Thumbnails
Contents