Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak

indítása. Ez u. i. míg egyrészről lehetővé tenné, hogy a lakosság ruházati szükségletéért ne menjen ki annyi pénz a külföldre, mint akkoriban, más részről pedig lehetővé válnék a magyar terményeknek, nem utolsó sorban a bornak könn\rebb, előnyösebb értékesítése is.

I. József korára vonatkozólag, mivel sem gyári szabadalom. iránti kérvény nem került elő s a meglevő gyári szabadalomlevél sem nyújt elegendő támaszpontot, a fennforgó kérdésre határozott választ adni nem lehet. A III. Károly idejéből egyetlen egy ily féle, eredetiben fennmaradt kérvény, a ferencrendi szerzeteseké, sem tájékoztat, amely különben nem tekinthető szorosan vett gyári szabadalomnak, hanem egyszerűen posztókészítési engedetem okmánynak, jóllehet a szövege egy helye szerint privilégiumnak mondatik az esztergomi rendházukban létesítendő posztó készítő műhely iránt, különleges mentességet s több efféle kérelmet nem foglal magában és egyszerűen csak arra szorítkozik, hogy a csupán csak a Ferencrend magyarországi rendtartományának, illetve ennek tagjai szükségletét kielégítő posztó készítésének és az ahhoz szükségelt posztónyírónak engedélyezését kérje.

Utóbb Mária Terézia idejében, a kézművességi gyárat felállítani szándékozók az erre vonatkozó kérvényeikben az ádományoztatni leért kiváltságokat, mentességeket és kivételeket már a legtöbbször részletesebben körvonalazták. Az e részben előterjesztett főbb kívánságok a legtöbb esetben a "következő öt pontban foglalhatók össze:

1. A létesítendő vállalat ne akadályoztassák meg a szükségelt anyagok beszerzésében, vagy bevásárlásában, a behozatal pedig díjmentesen engedélyezendő kereskedelmi útlevéllel legyen lehetséges.17

2. x\ vállalat szabad mesterségnek nyilváníttassék. Szabadságában álljon neki az inasok félfogadása, kitanítása, azok mesterlegényekké s ha ezek beváltak, ezeknek mesterekké avatása, akiket mindenütt ilyenekül kell elfogadni,18 Vagy például, hogy az olyan ügyes szövőlegények, akik a külföldről jönnek be, itt letelepedni és nősülni óhajtanak, mesterekké lehessenek, akiket mindenütt ilyenekül kell tekinteni és ilyenekül is elismerendők.19

3. A vállalatban alkalmazott inasok, mesterlegények és a többi alkalmazottak, munkájukat és személyüket illetőleg minden adótól és személyes tehertől 15 éven át mentesek legyenek.20

4. A vállalat árui, esetleg jelzéssel ellátva, úgy kicsinyben, mind pedig nagyban zavartalanul árusíttathassanak.21

5. Szabadságában álljon a vállalatnak árucikkei nagybani árusítására a városokban boltot tartani.22

Ezek volnának azok a főbb pontok, amelyekre a folyamodók a kérvényeikben rendszerint engedélyt kértek. Ezeken kívül termé17 Kane, concept, expedit. 1768. April. No. 73. és 1769. Febr. No. 145.

18 U. itt, 1766. April No. 98; 1768. April No 73 és Jul. No 94; 1769. Febr^

No. 145 és Octobr. No. 29, valamint 1770. 'Febr. No. 61.

19 U. ilt, 1766. April No. 98.

20 U. itt, 1766. April No. 98; 1768. April No. 73 és Jul. No. 94; 1769. Febr. No. 145.

21 U. itt, 1768. Jut. No. 94 és 1769. Octobr. No 29; továbbá 1770. Febr. No. 61.

22 U. itt, 1768. April No. 73.

11