Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak
szetesen találkozunk a kérvényekben még egyéb kívánságokkal is. Ilyen például, hogj' a vállalat, mint kizárólagosan szabadalmazott, legfelsőbb oltalom alatt álljon,.23 Vagy hogy a vászonneműek készítése, azok festése s az ilyképen készített áruk szabad árusítása a gyári vállalat előmozdítása és fenntartása végett kegyelmes szabadalommal láttassék el.24 Két pozsonyi kereskedő, Himberger és Wachtler a kérvényében, amely azonban eredményre nem vezetett, még azt is kérte, hogy a vele üzleti összeköttetésben álló adós, vagy kereskedő esetleg bekövetkezendő bukása alkalmával a létesítendő gyári vállalat a bukott adóssal szemben méltányos előjogot élvezzen.25 Ugyancsak előrelátásra mutatott az a kifejezésre jutott kívánalom is, hogy a vállalat alkotója idővel a posztókészítésen kívül tevékenységét még másféle szövetek termelésére is kiterjeszthesse.26 Vagy hogy a létesülő vállalat mindama jogok- és előjogokban részesüljön, amelyben más tartományok hasonló gyárai részesülnek,27 ennél a kissé messzemenő kívánalomnál mégis csak közelebb fekvő és indokoltabb volt azé, aki csak annyira terjeszkedett ki a hasonló iránj’ú kérelemben, hogy vállalkozása mindama kedvezményekben részesüljön, amelyeknek élvezői a német örökös tartománybeli gyárak.28 Más esetben azt kéri a vállalkozó, hogy létesülő telepétől 20 mérföldnyi kerületben az övéhez hasonló gyár ne létesíttethes- sék.29 Egyébiránt hasonló kérelemmel még jóval később is találkozunk, amikor a posztógyár tulajdonosa a gyára szabadalmazása iránti kérvényében azt kéri, hogy a gyárától 8 mérföldnyi körzetben senki az ő gyárához hasonló gyárat ne létesíthessen.30 * Nem sokban különböznek ezektől a kérvényektől, illetőleg az ezekben előterjesztett kedvezmény iránti kérelmektől azok, amelyekkel a Mária Terézia korát követő időből fennmaradtakban találkozunk. Ezért e részben csakis annak a felemlítésére szorítkozunk, hogy egy esetben a vállalat vállalkozói azt kívánták, hogy a gyár a hozzávaló épületekkel minden országos adó és katonabeszállásolás alól mentességet élvezzen, munkásai a katonai besorozás alól teljesen mentesíttessenek, munkásaikat mindaddig, míg nekik munkát adhatnak és a szerződés szerinti bérüket nekik megadják, tőlük senki el ne csábíthassa. Az anyaguk feldolgozásához való gépek használata nekik megengedtessék, fuvaraik, fehéráruik úgy a földesúri, mind pedig a városi vámok alól mentesíttessenek; gyártmányaik ki- és bevitele, átmenő szállítása a cs. k. vám- és a 30-ados hivataloknál kedvezményes elbánásban részesüljön és az országos címer és paizs s a pecsét használata nekik megengedtessék. 1 Egy másik, már meglevő gyár tulajdonosa a kizárólagos gyári 23 U. itt, 1768. April No. 73 és 1769. Febr. No 113. 21 U. itt, 1767. Febr. No. 87. 25 U. itt, 1766. April No. 98. 26 U. itt, 1768. Jul. No. 94. 27 U. itt, 1768 Jul. No. 94. 25 U. itt, 1768. April No. 73. 22 U. itt, 1766. April. No. 98. so U. itt, Kanc. 1801 3080. sz. Sl U. itt, Kanc. 1789:1183. sz. 13
