Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
ezért ezek magyar fordításának melléklését mellőzhetőnek tartottuk, annál inkább, mivel a leírásokhoz tartozó rajzok hiányoznak, sőt még a kihirdetésre küldött leírásokban is találhatók utalások arra, hogy a részletes leírások a rajzokkal a bécsi politechnikai intézetben5 megtekinthetők. Itt kell megemlítenünk, hogy mindama kihirdetésre került szabadalomleveleket, amelyeket az orsz. levéltár helytartótanácsi osztályának kereskedelemügyi szakosztályából nem kaphattunk meg, mivel olt nem találhatók, valamint a szabadalmak megszűnése után kihirdetésre kerülő szabadalmi leírások egy részét is az orsz. levéltár kancelláriai osztályának iratanyagából vettük, amint az a forrás jelzetekből minden további nélkül megállapítható. Ugyancsak ki kell emelnünk, hogy különösen az 1821. évbeli szabadalomlevelek száma csak azért látszik oly csekélynek, mert valójában az ez évbeli szabadalomlevelek még a későbbi években is találhatók, aszerint, amint azok különféle okokból csak utóbb kerültek a m. királyi helytartótanácshoz kihirdetésre. Egyébiránt ez a jelenség még az ide tartozó többi évjáratnál is észlelhető. Már a történeti bevezetésben megemlítettük, hogy az ezen időszakbeli szabadalomlevelekben az 1821. évben kibocsátott 1132. sz. (császári) rendeletre is történik hivatkozás. Azonban, bár elvétve, mégis akad olyan is, amelyből ez a hivatkozás kimaradt.6 Természetes azonban, hogy akkor, amikor a szabadalomlevelek kelte az 1820. évi december hó 8-án kibocsátott osztrák császári pátenst, illetve az ennek megfelelő magyar rendeletet megelőző időből való, ennek a hivatkozásnak a szabadalomlevelekből ki kellett maradnia. Előfordult az új szabadalmi rendszer életbeléptelésével még az is, bár erre magyarnak engedélyezett szabadalomlevél esetében nincs adatunk, hogy egyes feltalálók, akik még a régi rend szerint az eg1ész birodalomra kértek és kaptak szabadalmat, azt kérték, hogy az ilyen szabadalmuk az új, az 1820. évi december hó 8-án kibocsátott csász. pátens szerint kezeltessék, kijelentvén, hogy megelégednek szabadalmuknak ezen pátens szerinti öt évi időtartamával is. Ily esetben, amennyiben a folyamodó az imént említett pátenssel előírt alakiságokat és feltételeket teljesítette, a szabadalomlevél ennek a pátensnek megfelelően állíttatott ki. Hogy csak egy példát említsünk, ilyen volt Schumann Ferenc lembergi lakos találmányi ügye is, amely szecskavágóra vonatkozott és amelyre a szabadalmat az egész birodalomra 8 évre az 1820. évi november hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározással meg is kapta. Mivel pedig az 1820. évi december hó 8-án kelt patens feltéjeleit teljesítette és kijelentette, hogy kizárólagos szabadalmának 5 évi tartamával beéri, az állítólagos új találmányára, amelynek lényege abban volt, hogy gépével három ember egy nap alatt könnyen állíthat elő 300 mérő minden fajtájú szecskát, sőt még zöld takarmányt 5 Erre volt bízva a megszűnt vagy lejárt szabadalomlevelek nyilvánossá tétele az általa kiadott Polytechnische Jahrbücher útján. 6 Ilyen p. o. az alábbi 1822. évi lajstrom 92. és 102. tétele alatt említett honig Ferdinand, illetve Mayer Balázs-féle szabadalomlevél. 109
