Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
■elkerülése okából az itt beiktatott szöveggel bővebben körülír«, mire aztán a részletező német nyelvű szöveg következik. A szabadalomlevél latin, vagy az ezt bővebben részletező némeL szövege végén a pontosvessző után következő három vonás azt jelzi, hogy itt folytatólag a szabadalomlevél megállapított szövege következik úgy, miként az a találmányi szabadalmakra vonatkozó 1822. évi 6137. számú m. k. helytartótanácsi rendelethez mellékletként csatolt szabadalomlevél-mintán olvasható. Az ezt a három vonást követő arab szám ama évek számát jelöli meg, amelyekre a szabadalom engedélyeztetett. Az ezt követő újabb három vonás értelme egyező az előbbi három vonáséval, az ez utáni »u. a.« = ugyanannyi, a szabadalomlevélben megismételt szabadalmi időtartam azonos voltát, az ez utáni újabb, utolsó három vonás pedig a szabadalomlevél befejező részét jelképezi. Az ezt követő kelet az uralkodó aláírásának időpontja, a szabadalomlevél kelte. A szabadalomlevelek szövege ennek az időszaknak kezdetén mint az az alább közlendő szabadalomlevelek szövegéből kivehető, teljesen latin volt, természetesen magának a találmánynak körülírásával együtt. Utóbb a találmány részletesebb latin körülírása helyett bizonyára felmerült zavarok és helytelen értelmezések miatt a feltalálók kívánságára, amint azt már fentebb említettük, még németül is felvették a találmány lényegét a találmány most már rövidített latin nyelvű körülírása után a szabadalomlevelekbe. Az ily bővült szabadalomlevelekkel elvétve ugyan már 1823-ban is találkozhatunk, de teljes gyakorlattá ez az eljárás csakis az 1825-iki évtől fogva vált. A szabadalomlevelek latin szövegének, már amennyiben az a találmány lényegét illette, magyar fordítását is kellett közölnünk, hogy az a latin nyelvet nem értőknek is hozzáférhetővé váljék.4 A latin nyelvű szöveg fordítását illetőleg megemlítjük, hogy az nem szószerinti, hanem csak arra irányult, hogy a találmány lényegét értelem szerint adjuk vissza magyarul. A latin szöveg fordítása mellett célszerűnek véltük a szóban levő szabadalomlevelek német szövegének magyar fordítását is leadni, részben hogy a régies német szöveget könnyebben követhetővé tegyük, részben hogy az érdeklődőknek megkönnyítsük a szabadalom tárgyának egybevetését a két különböző nyelv szerinti előadásban, és hogy így az esetleges eltérések megállapítását is lehetővé tegyük. A teljesség okából megemlítjük még, hogy közlésünkben ne kellessék a »fordítás« szót annyiszor ismételni, a fordítást egy kis vízszintes vonással elválasztva közöljük az eredeti szöveg után. A fordítások végén a három kisebb vonással (------—) azt jelöljük, hogy a szabadalomlevélnek a helytartótanács által az 1822. évi 6137. sz. rendelettel megállapított szövegrésze következik. A szabadalomlevelek fordítása után ettől ismét vízszintes vonással elválasztva közöljük az ezekhez tartozó felkutatott és lemásolt szabadalmi leírásokat. Ez utóbbiak mind német nyelvűek és mint látszik, bizonyos mérvű csiszoláson mentek át a kihirdetés előtt, 4 A szabadalomlevelek általános jellegű részének fordítása tekintetében utalunk a helytartótanács 1822. évi 6137. rendeletéhez melléklet gyanánt csatolt D) jelű minta magyar fordítására úgy, amint az a most említett mintához csatolva van. 108
