Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
— 80 — kötve. De nem lehet a magyar korona országai területének egyes részeire korlátolt, mert ez által a szabadalom egyseges kezelese veszélyeztetnék. Az átruházástól megkülömböztetendő a gyakorlatba-veteli es használati engedély (Lizenz) ; ez sokfele lehet és mindazon a 8. ?-nál részletezett jogokra vagy azoknak egyikere vagy másikára kiterjedhet, külömben pedig idő es terület tekinteteben is megszorítható. A szabadalom tulajdonos többeknek is adhat használati engedélyt, és a mennyiben ezeknek jogai között összeütközés keletkezik, csakis kártérítést igenyelhetnek a szabadalom tulajdonosa vagy jogutódától. Bitorlási keresetet csak az engedményes nem pedig a használatra jogosított indítható, hacsak erre a szabadalom tulajdonosa részéről külön meghatalmazással nem bir. A licentia jogi természete indokolttá teszi a törvény azon intézkedését, hogy a gyakorlatba vetelre vagy használatra jogosított ebbeli jogát élők között csak akkor ruházhatja át másra, ha ezt a szabadalom tulajdonosa kifejezetten megengedte. 11. §. Ha a szabadalom több személynek adatott vagy többekre átruházhatott : ezek, amennyiben más megegyezés nem történt, egyenlő részek szerinti tulajdo- nostársaknak tekintendők. Mindenik tulajdonostárs szabadon rendelkezhetik saját része fölött s a szabadalmat a 8. $. értelmében használhatja. Harmadik személynek a gyakorlatbavételi és használati jog csak a társtulajdonosok közös egyetértésével engedélyezhető. 11. A szabadalom egysége megkívánja, hogy a tulajdonostár ak egyike a többiek nélkül ne engedhessen gyakorlatbavételi es használati jogot; vegtelen zavar keletkezhetnék, ha az egyik ily használat ellen óvást emelne, vagy bitorlási keresetet indítana, a másik pedig el akarna tekinteni. Ha tehát a tulajdonostársak megegyezni nem tudnak, a polgári magánjognak a közös tulajdonra vonatkozó elvei alkalmazandók és ily vitás kerdesek fölött a rendes bíró itel. 12. §. A szabadalom hatálytalan azzal szemben aki a találmányt, a melyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már az előtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesitett. Oroszországnak a találmányok védelmére vonatkozó ■első törvénye az 1812. évi junius 17-én kelt ukáz volt, melynek 'helyébe a jelenleg és érvényes 1883. évi november 22-iki törvény lépett. Mjst lépett életbe uj törvénye, mely az elővizsgálatra van alapítva. Leghosszabban védekezett a svajczi szövetség a ■szabadalmak ellen, minthogy azt hitte, hogy ily módon ipara számára az egész művelt világ találmányainak szabad használatát legolcsóbban biztosíthatja és csak leguiabb időben vette észre, hogy tanácsosabb leend a többi nagy ipari államok szövetségébe lépni és ez által megakadályozni azt, hogy saját fiai kénytelenek legyenek
