Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

— 87

Ily régibb jogosult a találmányát saját üzletének czéljaira, saját vagy idegen műhelyekben, használhatja ugyan, de e jogosítványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át.

12. A jelen szakaszban lefektetett elv, mely még csak a német törvényben talál kifejezésre, többnyire a titkos gyakorlatba vételt kívánja megvédeni a szabadalom tulajdonosa ellen. Gyakori ugyanis az eset, hogy gyárak egyes találmányokat nem szabadalmaznak de titokban azt mégis gyakorolják, könnyen történik, hogy ilyen gyári titkot (Fabriksgeheimniss) az alkalmazottak eltesznek ésazt szabadalmaztatják. Ilyen és hasonló esetekre vonatkozik az intézkedés.

Ily régibb jogosult a szabadalom tulajdonosának nem tekintetik, használati engedélyeket nem adhat; jogosítványát csak saját vagy másnak műhelyében saját maga szamara, bár az eddiginél nagyobb terjedelemben használhatja. Ezen jogosítvány az örökösökre is átszáll sőt másokra is átruházható, de mindig csak az illető üzlettel együtt.

13. §. A szabadalom hatálya nem terjed ki oly szállító eszközök szerkezeteire, melyek csak átmenőleg érkeznek a magyar korona országainak területére és oly tárgyakra, melyek külföldről, belföldi szabadraktárakba átvitel vagy isméti kivitel czéljából szállíttatnak anélkül, hogy a belföldön forgalomba hozattak volna.

13. A jelen intézkedés megegyezik a német törvény hasonló intézkedésével és a nemzetközi forgalmat kívánja zaklatásoktól biztosítani ; magyar hajók és vasúti jármüvek a szabadalmi szabályok alól még akkor sincsenek kivéve, ha útjukat külföldre is kiterjesztik.

14. §. A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy az a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján a hadsereg, a honvédség és a haditengerészet részére, vagy az állami egyedáruság czéljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövi lebb időre igénybe vehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérítés nyújtandó, melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, bírói utón

korszakot alkotó találmányaikat a kellő anyagi eredmény elérése végett küföldre vinni (mint például Wegmann. ki ferdén rovátkolt őrlő hengereit Budapesten szál adal- maztatta) A nézetek ily fordulata után alkottatott meg az 1888. évi junius 29-ki törvény.

Ausztriában is úgy, mint a legtöbb államban, a találmányok támogatására császári szabadalmak adattak ki, melyeknek legelseje 1709-ben engedélyeztetett. Ily szabadalmak néha az uralkodó utódjára is szólották, többnyire azonban az uralkodó halálával elenyésztek.

I. Feren z császár parancsára I81U. évi január 10-én jelent meg az első osztrák szabadalmi törvény, mely főleg a vizsgálati rendszeren alapult és azon elvet