Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
— 85 — badalom gyakorlásától el nem tilthatja, hanem csak arra van mindegyik jogosítva, hogy a másiknak szabadalmát megsemmisitesi perrel megtámadhatja. Az eddigi törvény Szerint a szabadalom a leírásban foglalt találmány vagy javítás kizárólagos használatát biztosítja. Bitorlónak tekintendő az, ki a szabadalom tulajdonosának beleegyezése nélkül a) a szabadalom tárgyát utánozza, b) utánzott tárgyakat iparszerii eladásra, vagy ily eladásra való raktározásra külföldről behoz vagy végre c) az ily eladásra vagy raktározásra vállalkozik. 9. §. A szabadalom, annak tulajdonosát nem menti fel a fennálló törvényekben és rendeletekben foglalt szabályok megtartása alól. 9. Az előbbi szakaszban foglalt használati jog kizárólagos ugyan de nem korlátlan; a korlátot pedig a fennálló törvények és rendeletek szabjak meg, melyeket a szabadalomtulajdonos is betartani köteles, igy köteles iparigazolvanyt, iparengedelyt vagy esetleg telepengodelyt szerezni, az állani- egyedaruság jogait tiszteletben tartani a közegeszsegügyi, közbiztonsági vagy közeik-»lesi szempontból fennálló szabályoknak magát alávetni. 10. §. Úgy a szabadalom, mint az annak megadása iránti igény a tulajdonosnak örököseire is átszáll. A szabadalom tulajdonosa jogosítva van szabadalmát élők közt egészben vagy részben átruházni, annak gyakorlatba-vételét vagy használatát megszorítással vagy a nélkül másnak engedélyezni. A gyakorlatbavételi és használati jog, valamint az azzal összekötött kötelezettségek az örökösökre is átszál- lanak. A gyakorlatba vételre vagy használatra jogosított e jogát élők közt másra csak akkor ruházhatja át, ha a szabadalom tulajdonosával létrejött megállapodás szerint ez kifejezetten meg van engedve. 10. Nemcsak a szabadalom hanem a még be nem jelentett találmány is átszáll a tulajdonos illetve a feltaláló örököseire és elök között is átruházható (habár a törvény szöveg Il-ik bekezdése az elsőtől elterőleg, csak a szabadalomnak élők közötti átruházásáról szól.) Az átruházás lehet ugyan teljes vagy részletes, a mennyiben a szabadalom egészben vagy csak bizonyos 1 eszekben ruhaztatik másra, lehet időhöz maradt ; némi hiányát bő- és kimerítő törvényszéki gyakorlat s a legnagyobb figyelmet érdemlő irodalom pótolja. Olasz és Spanyolországban ép úgy, mint Portugáliában, többnyire e század elején történt franczia foglalás folytán a franczia törvényhozás terjesztetett ki és fő elveiben még most is érvényben áll. Olaszország törvényei 1810., 1833. évben, a legutolsó 1859. évi október 30-án keletkezett. A belga szabadalmi törvényhozás ezen országnak 1830. évben elért függetlensége daczára még hosszabb ideig a németalföldivel azonos maradt, mig 1854 május 24-én a jelenleg is fennálló törvény hozatott.
