Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
(12) A közgazdasági bizottság jelentése a találmányi szabadalmakról 12/4 12/5 szóló törvényjavaslathoz (1895) 108 7*1. «i». A M. l-hofc A* érvénytelenítés három cl lkja - orgsaünés. '‘«“»»"i* *• »«K»®«'*'"1* — •'« « érvénytelenség időpontjára nézve különböző hatásé. • menayibet. . két «M a lejint. lemond«. és visszavonás idejéül hatályos, a megsemmisítés pedig a szabadalom elaő bejei*. té*éiK-k "lejére visszaható, annyiban mágia egyénid halílyiyal bir, hogy t. i. « érvényét veszltatl .aab.dal..» lirgya mindenki által szabadon használható ét a találmány köztulajdonná válik. Kivételnek akkor van helye, ha a találmány már «»badalmi oltalom alatt ált. Ere., máaik subs dalom vagy korábbi vagy kéaöbbi lehet. A korábbi eeabadalom a Vé-őbbi által úgt »em helyezhető hatályon kivttl. ellenben a korábbival azonos kéaöbbi .aabadalo« épen earn okból semmisítendő meg a ft. g. 3. pontja »ierint. Ha kéaöbbi a uabadalom. «z a 3. g. 3. pontja »érint ajdonaig biiuya miatt megtámad- ható ugyan, .le addig, míg a inegaetnmiaitéa jogérvényeaen ki nem mondatott, «égi. («mállónak tekintendő. Ai érvényét vetített aeahadaluiu semmi »«in alatt újból hatályba nem léphet, mm per- ■tjitái álján, nem újbóli szabadalmasát által. Az érvénytelenített szabadalomnak máara való átruházd*« nem kérelmeihrtö. Az. kinek MrásaiMI. rajzaiból, mintáiból etb. « Ulélmány átvétetett, valamint az állam kormány vagy magánvállalkozó, kinek nikalmazottja utasítás vagy «t-Ttődén folytán tett találmányit jogtalanul maginak bejelentette, az 5. éa 6 §-<>kban említett jogokat, hogy a találmányt az ott kitilzillt határidőn bclttl önmaga vagy at állam »aját javára igénybe v-hrw. .».ki« a felszólalási eljárásion! érvényenithelik ; ba áronban utóbb a szabadalmat semmiség! kvri-eettvl támadják meg. eieu keretet eaak a megtámadott szabadalom megsemmisítésére. nem pedig a szabadalom átvételére irányaikat. IV. FEJEZET. A szabadalmi hivatal. A 23. g-koz. Midőn a törvényjavaslat »érint a szabadalmak többé nem egyszerű bejelent.« alapián engedélyeztetnek, hanem nyilvános felhívás folytán felszólalásnak leaz helye éa ennélfogva nur a szabadalom megadását a felekkel való tárgyalások megelőzik, későbben pedig a szalud.Inuk elvonása és megsemmisítése több fokon át s polgári perrendtartás szerint tárgy .ilaudi és elbírálandó leaz. midőn általában a szabadalmi ügynek fontosságánál fogva és tek..,tettől az úi bír- vény szerint kiadandó szabadalmuk nagyobb értékére, az ltokat kezelő hatóság tekintélye .- kellőleg emelendő, ezen ügyek nem maradhatnak ezentúl a kereskedelemügyi ministerium egyik ügyosztályának hatáskörében, hanem okvetlenül szükséges, hogy azok külön bírói é* miisrsk. tagokkal ellátott, a terjedelmes és nagy-fontosságú működési körnek megfelelő. .. berendezett külön hivatalra bizasaanaic. A szabadalmi hivatalnak kétféle funetiiját tekintve, szükséges, hogy bírói éa md-zaki tagok kellő arányban legyenek. A főnök ép égy. mint állandó helyetteae. kell, hogy bírót képesités-el birj-tiak. mert kötelesek a tárgyalásokat vezetni, szavazategyenlőség esetében a i»gi kérdésekben dői.t.i.1 és « határozatokat kimondani. Minthogy a szabadalmi hivatal többféle osztályokban működik és azonkívül az egyik vagy máaik oaztály több határozóit számú taggal bíró Lna.-.r* o-zlik. nehogy e miatt a szabadalmi hivatalnak állandóan alkalmazott személyzete igen nagy .« .nnilngu a költség i* 85*. szám. t!i 854. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról“ szóló törvényjavaslat tárgyában. A szabadalmi jog megállapításánál ín szabályozásánál n törvényhozás különféle tekintetekkel kénytelen számolni. A* első tekintetet képezi, hogy » feltalál/.! tevékeny-égének gyümölcsei tulajdonjogilag illetik, és hogy síért jogo», misierint munkája eredményét képező találmányát kitárólag élvezhesse. Ha a találmány körUl kifejtett munka állami oltalmazása hiányolnék, a feltaláló vagy nem dolgozna, vagy pedig ha ezt mégis leni. munkája eredményét képező találmányának titokban tartására lenne indítva. A társadalomnak azonban érdekében áll, hogy a feltaláló találmányát ne tartaa titokban, hanem hogy a találmány hasznaiban a társadalom minden tagja részesüljön. Csakis a eznbadnlmi oltalom által jnt a feltaláló azon helyzetbe, bogy találmányát nyilvánosan megvalósítja részben saját tevékenysége által, részben pedig az álUI, hogy találmányát mások álul gvakoroiutja. Az államnak gazdasági fejlődése érdekében fekszik áj vagy javított értékok nyerése, új vagy javított eljárások é« szerszámok nak at iparban való szaporítása. Ezen czél elérésére összeegyeztetni kell a feltaláló és a társadalom érdekeit. A szabadalmi oltalom megengedése által a feltaláló érdeke óvatik meg. tűig ezen oltalomnak időleges megszorítása a nagyközönség Igényei szem előtt tartásának követ- ketménye és ez által a két szembenálló érdeke méltányos módon kíegyenlittetik. A szabadalmi oltalomnak mégis minden országban és minden időben számos ellenese volt, kik főleg B2t vitatták, bogy a szabadalmi oltalom nz ipari haladást hátráltatja és az ipar szabad fejlődését akadályozza. A tapasztalat azonban ennek ellenkezőjét bizonyltja. Angliában és Eszak-Ame rikában a szabadalmi oltalom a legrégibb és legkedveltebb jogi és közgazdászat« intézmények egyike éa hogy ez orazágokban az ipar rendkívül virágzó, ez leginkább az ottan régi idő óta kifejlődött szabadalmi oltalomnak köszönhető. A szabadalmi oltalom ellenzőinek egy másik része azon alapra helyezkedik, miszerint a szabadalmi oltalom az ipar terményeinek megdrágítását okozza. Ez «em helye». Tudjuk, hogy Svájozban a legújabb időkig szabadalmi törvény nem létezett, és hogy a szabadalmi oltalomnak 1888-ban történt behozatalakor legutoljára koczezantak össze a szabadalmi oltalom hívei éa ellenesei. Az érv, hogy a fogyasztás a szabadalmi oltalom alatt szenvedni fog, különöien a Svájezban talált wámos támogatóra és akkor ezen támadásoknak megezáfoláaára a törvényjavaslatot tárgyaló szakbizottságokban felhozták, miszerint egy találmány hatása MPvri. ikösAnt 189* -97. XXVI. kötf.t. 7 28
