Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
11/2 84 520. szám. Hogy iMibto az Ónálló magyar szabadalmi törvényt megalkothassuk, roindeneklöti ««ük- séges, bogy s vám- ée kereskedelmi szövetség ide vonatkozó intézkedései az emiitett megáll,i- podia értelmében módosíttassanak. Ezt czélezza a jelentésünk tárgyát képezd törvényjavaslat, melyet s bizottság egyhangúlag magáévá tett A törvényjavaslat részleteit illetőleg első sorban kiemelendő, hogy az 1. §. bevezető rész»; és első pontja azon elvi intézkedést tartalmazza, mely szerint az érvényben álló vám- és keres kedslmi szövetség XVI. csikkének módosításával a találmányok és használati mustrák olt .!- mának asabályoxása ezentúl a monarchia mindkét államában önállóan lesz »-szközlendö. Az 1. pont külön említi fel a találmáayok és külön a használati mustrák oltalmának rendezését, feni által a jövőben alkotandó szabadalmi törvény tekintetében azuu direktíva adatik, hogy a kösgasdaságiiag kevéabbé fontos használati mustrák szabadalmazása a fontosabb tal.il- mámyoktól esetleg eltérő — és mindenesetre könnyebb — eljárási módozatok szerint lesz rt-ii- desendő, a mint est különben a törvényjavaslathoz csatolt indokolás is felemlíti. Az t. §. 2—0. pontjai azon elbánást és azon kedvezményeket állapítják meg, a melyek ben a monarchia egyik államában nyújtott szabadalmi oltalmak a monarchia másik államában fognak részesittetni. Esen határozmányok, a melyek a külállamoknak az ezekkel kötött szerződésekben legnagyobbrészt szintén megadattak, a teljes viszonosság elvére alapitvák s az igényeknek teljesen megfelelnek. A 7. pontban ismét azon átmeneti intézkedések foglalvák, melyek az eddig közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak további érvényben maradását, azok meghosszabbítását, illetőleg érvénytelenítését rendezik. Végül a 8. pont arról intézkedik, hogy a míg a monarchia államterületein a találmányok oltalmazására új törvények életbe nem léptetaek, a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. Mindezen határozatok a bizottság egyhangú helyeslésével találkoztak, mert ezek úgy a czélszerűség, mint a méltányosság szempontjainak teljesen megfelelnek. Az 1. §-ban nékáay tisztin ttylArii jellegű módosítást ajánl elfogadásra a blsottság. A. 2. §. a törvény életbeléptetésének napját fogja megállapítani. Mindenesetre kívánatos, hogy a jelen törvényjavaslat mielőbb életbeléptessék ; minthogy azonban ez csupán a hasonló osztrák törvénynyel egyidőben történhet, ezen időpont pedig eddig megállapítható még nem volt, ezért a bizottság zz életbeléptetés idejét a törvényjavaslatnak a t. képviselőházban leendő tárgyalásakor véli megái Ispitaadónak. Esek előrebocsátása után a bizottság még külön felemlitendőnek tartja, hogy a jelen törvényjavaslat a asabadalmi oltalmak szabályozása terén csupán az első lépést képezi és hogy ezen javaslatnak törvényerőre emeltetése ntán lesz megalkotandó a magyar szabadalmi törvény, továbbá hogy esntáa lesz az 1879- évi LII. t.-cz. 9. §-ára való tekintettel a szabadalmi ügyek szempontjából a viszony Bosznia és Herczegovinával, nemkülönben a Lichtenstein herczegséggel újonnan rendezendő. Megjegyezzük egyébkéut, bogy a kereskedelemügyi minister úr által » bizottságnak adott felvilágoaitáaok szerint mindhárom irányban z szükséges előmunkálatok és tárgyalások időközben már folyamatba tétettek. Esek után a bliottság ak előadott Indokok alapján a jelen törvényjavaslatot t blsottaágilag megállapított és ide mellékelt ssővegben a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. Budapesten, 1898. évi deozember hó 3-án. Andrássy Tivadar gr. «. A, Batthyány Tivadnr gr. • • bftffudmtáp hurettriff línfh. a küggatdatdgi bitót te ág előadója. 24
