Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
(11) Részletek a törvényjavaslat parlamenti vitájából (1893 december 11.) (12) A Magyar Törvénytár 12/1 1894-1895 évi kötete 13- 1895:XLI. te. A védjegyek oltalmáról szóló 1890:11. te. módosításáról és kiegészítéséről Magyar Törvénytár 1894—1895. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897, 303-305. p. 868. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 881. sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1892-1897. XXVI. kötet, 113-116. p., XXIX. kötet, 48. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 477. sz. országos ülés Képviselőházi Napló 1892-1897, XXV. kötet, 270-271. p. MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1894-1895. IÍVI TÖRVÉNYCZ1KKEK BUDAPEST FRANKLIN-TÁRSULAT niétmk érdtkíben », ezen ki »Hl politikai i* ktfláatati indokok i* támogatják a kiépitéat. Újólag ia bungsélyozvn, hogy em« vaaiti 'Mil au állumkineatár legkisebb megterhelnie tálkíl fa* léiet/ttetni, éz felemlítve, hogy a rés. vézytártazág a megkívánt 40.000 forintnyi biztosítási alapot ni álinmpénztárb.t már tényleg btawlgálfcitta, a közlekedésügyi "bizottság aevé- ben arra kérem a t hátat, hogy a törvény- javzsMot elfogadni, a axt hűtőidé etilből a főrendiházzal ia közölni méltéztasték. (BeUeriti t jékéUtltm.) Elnök: Klván-e valaki azólani? Ha senki n»> Urán átélni, a vitát betároa, ét kérdem a t bánit, méltóetatik c a törvényjavaslatot általánosságban a réailete* tárgyalás alapjáéi elfogadni, igen, vagy rém? (Kl/egad/ui) A türvényjavualat irhát általánosságban elfogadtatniI. Következik a réaaletea tárgyalás. Peremi Béni jegyző (olmua , u'rvt*r javulót étimét ét 1- 3. g ait. metyeJc turnéiét Mil tlfofodtalaok). Elnök: A törvényjavitalat állalánoaaágbaa ét részleteiben ia elfogadva lévén, aéliéstaaaa- aak hozzájárulni nhhoa, hogy et a holnapi elé*- heo Imrmailaxori fololvaaáaban tárgyaltamét (UttyevUt.) Tehát a törvényjavallat harmadszori (elő Vasi«* a holnapi Olé* napirendjére Ültetik ki. Kivethetik a köalrkedétögyi biaottaágaak (tt. szánté jelentéae a kereakedeleiaUgyi miniat- térnek a hnrtufnlu-rrdtfaxádni helyi érdek! vaaét engedélyriéaéröl atélé jelenté« tárgyában. Gon dolora, méltéttatnak hoiaájárélni ahhoz, hogy a jelenté* felolv.iaottnak tekintették. (Mfúlti) A jelent#» tehát felolvaeottnak tekintetvén, aa előadó arat illeti a até. Gr. Bethlen Halált, a töilekede.flgyl bizottság előadója: T. hát! A köaiekedéaagyi bizottság tárgyalásaié revén a kereakedeltmOvyi mini-zur érn.k a barlafolo erdöeaádi helyi érdek! va»4i engedélyezéséről atélé jelenlétét, mely vaaét természete» folytatáaát fogja képezni » a; gy-káruly -omkúti helyi érdek! rálátnák, és melynek építési hntata 84 kilométer, ait a t kárnak tudomáséi rétéi végett ajánlja, annyi val iikább. mert ezen helyi érdek! vaaát aa illető vidéknek érdekeit lese négy mértékből hivatva szolgálni, éa aa állami hoaaájáriláa jóval tini marad a törvényben megszabó:! IO°/a segélyezésnek. (Helfetlh a jeUeMm) Elnök: Kíván e valaki «élni? Hu aeaki sem kíván szólni, azt hiazem. méltéttatnak hozzá- jíróiéi ahhoz, bog) ei a’ jelentés tadomésil vétessék, és busóidé ezélhil a főrendiházzal közülteaaék. ( Bel fedte.) Ezt tehát hatiroaatképen kimondom. K-ivetkezik a iiajin ml szerint » közgeida*37 tagi biaottaág jelentéae. ai 1878: XX. trzikkhe iktatott vám- éa kereskedelmi azOvetaég 18. étimének ui6do«itáia tárgyéban. (írom. 826 ) Azt hiazeoi, méltóatntik a t. bár hoitéjérélni, hogy a jelentés felőle,«írnak tekintetik (Helyűiét ) Felolvasottnak tekintetvén a jelentét, at cihádé 6r fog átélni. Gr. Batthyány Tivadar. • közgazda •ági bízottad# előadója: T. ház! <UJlj*f Halljak !) Az 1878 • XX. tezikkbe iktatott é- az 1887 : XXIV. tezikkel meghosszabbított vámét kereakedeitni az8retaég 16. rtikke t'.ubá- lyoaza a találmányi oltalmuk Ügyét. Fjen tör vényezlkk ma érvényben levő szövege éa tinta roaaUi érteimében a találmány-oltalmi tlg)röl elötzür it adilig. a míg a monarebi* két államának törvényhozásai eren tlgyet éjibb tör vénynyel szabályozni nem fbgjik, kimondja, hogy u 1852-iki királyi pálenmel életbeléptéiéit szabadalmi törvény, vagyis helyesebben szabadalmi rendelet bír érvénynyel, kimondja továbbá a vám- é« kereskedelmi szövetség 16. csikké est, hogy » monarcbi.i két állama a szabadalmi tlgy rendezése ét intézése tekintetében kuli)» egyetértésed jár el. Kimondja végre harmadszor azt ia. húg) j jövőben a szabadalmi törvények egyenlő alapon ét egyenlő feltételek mellett leesnek megalkot-odúk. A jelen törvényjavaslat ezen állnpot teljes megváltoztatását ezélozzu, a mennyiben a szabadalmi agy közösségének megszüntetésével a monarchia két államának kilön külön önálló eldöntésére éa rendezésére bitit n szabadalmi •gyeket Midén ezen törvényjavaslatot a kötguda- sági bizottság nevében szerencsés vagyok n t. háznak elfogadásra ajánlani, atalhatok a tör- vényjavaelatbor esatoH indokolásban, valamint a kölgardaaági bizottság jelentésében kifejezett indokokra, a melyek nemesük hogy helyemé és szükségessé teszik ezen törvényjavaslatot, de egyáttal igazolják, hogy határozott éa nagymérv! haladást képei a jelenlegi viszonyokkal szemben. Mondom, utalhatok e teklntetbeo a miniszteri indokolásra és a bizottsági jelentésre, de ha mégis vagyok bátor pár peresre kikérni n t ház figyelmét, t «tient ezt azon okbél, mert meggyőződésem, hogy a jelen törvényjavaslat a magyar ipar fejletziéae atempontjábél egy áj kJ»:i k megnyitását képezi, melyet röviden megismertetni kötelességemnek tártuk. A ki csak vtlamelyett it foglalkozott n ctivilízált államok ipari fejlődésének ügyeivel, az tapasztalhatta, hogy az ipar fejlesztése a szabadalmi ügy helyse rendezésével szoros kapcsoltáén áll. Mentői jobban, mentői czéltzerüb- ben van rendezve e találmányi o'tatmik így-', annál intenzivebb sz illető ország ipari fejlő11/3 25 ■N. népi II» IM. tiwiiBiir ti.*, M«*..
