Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
6JŐ. síim. 83 526. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „az 1878. évi XX. törvényo/.ikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének médositásáréi“ szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőházi A Ulálmáopok utbxdnlmaiáeí Ügyének helyei és ctélueril szsbáiyozésa ss oratAg ipart érdekeinek egyik legfontonbb tényesdjét képezi, olyannyira, hogy egy a viszonyoknak és követelményeknek teljesen megfelel# mbsdalmi törvény alkotása által Magyarország ipnráuak fejlesztése hathatósan fog elömozditutui. Ezen szempontból vizsgálra a találmányi oltalom Ügyeinek mai szervezését, mindenekelőtt constatâtandó szón elvitázhstlsn tény, bogy a nálunk az 1878. évi XX. t.-ozikkbe iktatott i< az 1887. évi XXIV. t.-csikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének határozata alapján jelenleg érvényben álló ezsbályzat és eljárás sz igényeknek több tekintetben meg nem felel. A helyesen szervezett szabadalmi flgy f8 kellékei ugyanis: a szabadalmak kiesz- köxlésére vonatkozó eljárás gyorsasága, teljes jogbiztonság és a hazai ipar igényeinek niegóvba- táaára Molgáló eszközök statoilása. Esen fökellékeknek pedig sem a jelenleg törvény szerben alkalmazott úgynevezett »bejelentési eljárás«, sem pedig azon körülmény, hogy minden szabadalmi ügy végleges rendezését rendszerint a monarchia két államának kormányai kiízt folytatandó hosszadalmas tárgyalások kell, hogy megelőzzék, meg nem felel. A kereskedelemügyi minister ur ezen kedvezőtlen helyzet megváltoztatása végett huzamosabb időn át tárgyalásokat folytatott as osztrák kormánynyal oly irányban, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség értelmében egy se igényeknek megfelelő szabadalmi törvény közös egyetértéssel és egyenlő elvekre fektetve szerkeastessék. Ezen tárgyalások folyamán azonban eonstatáltatott, hogy oly szabadalmi törvényt, mely a Jelzett feltételekuek minden irányban megfelelne, csupán azon esetben lehetne közös alapon megalkotni, ba vagy egy közös szabadalmi hivatal állíttatnék fel, vagy pedig elhatároztatnék, hogy a monarchia egyik állam területén adományozott szabadalmak a másik állsmbsn minden további viiagilat és elbírálási jog nélkül egyszerűen elismertetnének. Ámde igen fontos közjogi, közgazdasági és pénzügyi indokok alapján ezen módozatok egyike sem lévén elfogadható, a monarchia két államának kormányai közt azon megállapodás jött létre, hogy » találmányok oltalmazásának eddig előirt közös egyetértéssel való Intézésének kötelezettsége megszüntettessék és hogy szentéi mindegyik állam ezen ügyek t önállóan és egymástól függetlenül ozsbályoira. A bizottság véleménye szerint ezen megoldása a kérdésnek minden körülmény között okvetctlflnül a legmegfelelőbb, mert módunkban álland ezen ügyeket olyképen rendezni, a mint azt kizárólag saját jól felfogott érdekeink megkívánják. IKTVH. ieomXnt 1891—97. XVI. SÖTIT. t, 11/1 00 A országgyűlés közigazgatási bizottságának jelentése a vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkének módosításáról szóló törvényjavaslathoz (1893) 9.1892:IV. te. A német birodalommal a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi december 8-án kötött egyezmény becikkelyezéséről Magyar Törvénytár 1892-1893- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897, 71-73- p. 1228. sz. miniszteri indokolás a törvényjavaslathoz, a közgazdasági bizottság 1235- sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1887-1892, XXXIII. kötet, 37-39,108-109- p. 10.1893:XX1V. te. A Romániával a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1893- évi január 28-án kötött egyezmény becikkelyezéséről Magyar Törvénytár 1892-1893- évi törvénycikkek Franklin Társulat, 1897, 564-365. p. 320. sz. miniszteri indokolás a törvényjavaslathoz Képviselőházi Irományok 1892-1896, IX. kötet, 222. p. 11.1893:XLI. te. Az 1878. évi XX. törvénycikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV törvénycikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkének módosításáról Magyar Törvénytár 1892-1893. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897, 628-630. p. A törvényjavaslat és a 480. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 526. sz. jelentése (1. a 23-24. oldalon) Képviselőházi Irományok 1892-1897, XIII. kötet, 426-430. p., XVI. kötet, 33-34. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 269- sz. országos ülés (1. a 25. oldalon) Képviselőházi Napló 1892-1897, XV. kötet, 237-239- p. 12. 1895:XXXVII. te. A találmányi szabadalmakról (1. a 25-26. oldalon) Magyar Törvénytár 1894-1895- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897, 27,5-292. p. A törvényjavaslat és a 741. sz. miniszteri indokolás (1. a 27-28. oldalon), a közgazdasági bizottság 854. sz. jelentése (1. a 28. oldalon) Képviselőházi Irományok 1892-1897, XXIII. kötet, 63-73,79-212. p., XXVI. kötet, 49-59- p., XXIX. kötet, 53-58. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 473- és 478. sz. országos ülés (1. a 29. oldalon) Képviselőházi Napló 1892-1897, XXV. kötet, 231-241, 283-288. p. 23
