Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
I. Általános rész, a működés iránya
9 Az iparjogok terén, valamint általán ipari téren fölmerülő mozzanatok felől a hivatal a külföldi szabadalmi hivatalok részéről nyer gyors és kimerítő tájékozást; ezt a hírszolgálatot erősbítik a külföldön székelő magyar miniszteri szaktudósító urak, kik az iparjogi ügyeket és ezek nagy kiterjedésű körét szives érdeklődéssel követik s alapos jelentésekkel megvilágítják. Az előadottak világosan kidomborítják a szabadalmi hivatal működési körét, ezen működés tartalmát és irányát ; kidomborítják főleg azt, hogy a hivatal sajátképen és legnagyobbrészt közigazgatásjogi funkciót végez, de emellett fontos jogi kérdésekben Ítélkező birói szerepet visz; kiviláglik továbbá, hogy a működést első sorban a találmányok technikai és szabadalomjogi megítélése irányítják, mely funkcióban a hivatal birói és műszaki tagjai egymást kiegészítik akkép, hogy ügy a jogi, mint műszaki, mint az általános gazdasági szempontokat érintő kérdésekben a harmonikus össz- működés ápoltatott. Ha 10 év alatt nagy utat tettünk is az előbbeniekben kifejtettek terén s ha szabadalmi ügyünket ezen látköröknek megfelelően fejlesztettük is, magát a hivatalt nem sikerült hatáskörében akkép kialakítani, hogy az ipari jogokat érintő egyéb kérdések (védjegy, mustra, cég, névjog stb.) gondozása a hivatal hatáskörébe utaltatott volna. Mindenütt az iparjogi kérdések többi nagy csoportja is (a védjegy, mustra, cég, névjog, tisztességtelen verseny elleni intézkedések ügyei) a szabadalmi ügyekkel foglalkozó hatóságok által, vagyis egy helyen központosítva intézteinek el; nálunk ezt még nem lehetett végrehajtani. Első sorban az szokott fölhozatni, hogy be kell várnunk, míg szabadalmi törvényünk revizió alá kerülend, míg védjegytörvényeink újabb novella alakjában módosíttatnak ; míg mintaügyi törvényünk is megalkottatik ; szóval oly időpontot jelez ez az elodázás, hogy a szabadalmi hivatal hatáskörének természetszerű kialakítására még sokáig kellene várnunk ; pedig a fönti kivánalom nemcsak természetes szükségesség következménye, hanem főleg a közönség érdekében való kötelesség, amennyiben a közönség nem zaklatható azzal, hogy ugyanazon természetű ügyekben hol a minisztériumban, hol a kereskedelmi s iparkamaráknál, hol a szabadalmi hivatalnál, tehát helyileg szétszórt más-más hivatalnál keressen értesítést. Ezen viszásságot némileg enyhítendő, 189l)-ben az akkori kereskedelemügyi miniszter (f Hegedűs Sándor) akként intézkedett, hogy a központi védjegylajstromok vezetése a szabadalmi hivatal ügykörébe utaltatott, s a szabadalmi hivatal elnöke megbízatott, hogy a lajstromozással kapcsolatos ügyeket — a miniszteriális revizionális fokozatokat betartva — intézze. Kétségtelen, hogy a legjobb szándéktól vezéreltetett intézkedés volt ez, de csak félig felelt meg a célnak, mert bifurkációt jelentett ezen rendelkezés s gy az iigvek célszerű, egyöntetű elintézését nem biztosíthatta. A kereskedelemügyi miniszteri külföldi szaktudó - sitók. A hivatal ügykörének fejlesztése. Védjegy-ügyek.
