Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

I. Általános rész, a működés iránya

Szerzői jogok nyilvántartása

Ugyanis egynémely ügynek elintézése a hivatalra bízatott, az ügyek más részének elintézése a minisztériumnak tartatott fönn ; szóval az elintézésinél nehézségek támadtak, mely nehézségek az idő és gyakorlat folytán lassan- kint elháríitattak s remélhető, hogy közeledik az idő, midőn még a látszólagos nehézségek is eltünedeznek s az ügyek a szabadalmi hivatalnál központosítva lesznek gondozhatok. Tényleg alig is lehet ez máskép. Az lehetetlen, hogy a hivatal a nemzetközi megállapodások tekintetében mellőztessék; lehetetlen, hogy működése csak a lajstromozás foganatosítására szoríttassék, mert a védjegy már központi belajstromoztatása pillanatában több szempontot érint.

így többek közt figyelmet igényel a védjegytulajdonos honossága, mily eljárást követ az illető állam a magyar honosokkal szemben, továbbá vájjon a védjegy bír-e a törvény által előírt föltételekkel ; ezen föltételek helyes értelme keresendő, szóval már a védjegyek központi lajstromozása pillanatában az elvi kérdések egész raja támad föl s így indokolt, hogy egy és ugyanazon hatóság gondozza és intézze el az ügyeket. Többször fejezte és fejtette ki ezt a hivatal s hivatkozott arra, hogy az osztrák szabadalmi hivatal hatásköre, mely hivatal szervezete pedig a miénkhez teljesen hasonló, tényleg olykép építtetett ki, hogy kimondatott, miszerint az osztrák szabadalmi hivatal egyúttal a kereskedelemügyi minisztérium egyik szakosztálya, s így ott az ügyek egyenletesebb, egyöntetű elintézése biztosíttatott. Ez Ausztriában keresztülvitetett, anélkül, hogy a szabadalmi hivatal, mint ilyennek, függetlensége csorbát szenvedne. A mi szabadalmi törvényünk is függetlenné kívánja tenni a szabadalmi hivatalt, ezt a függetlenséget jelzi az is, hogy a hivatal — ép úgy miüt a bíróságok — nem áll alárendeltségi viszonyban, hanem a kereskedelmi miniszternek csakis föliigyelete alatt áll ; mégis az ipari jogok ügyeinek összhangzatos elintézése a mai állapotnál szorosabb kapcsolatot igényelne.

Különösen ki kell azonban emelnem, hogy a kereskedelmi minisztérium ezen az ügy érdekében kiválóan fontos mozzanatoktól áthatva, a szabadalmi hivatal közreműködését az ipari jogokat érintő kérdésekben igénybe is veszi s indokolt véleményét követni is szokta.

Mindezek s a később előadottak igazolják, hogy a m. kir. szabadalmi hivatal szűk hatáskörben is megfelelni igyekezett föladatának.

Bizonyára még szélesebb működést fejthetett volna ki, ha az összes ipari jogok kérdéseinek elintézése hatáskörébe lett volna utalva; s kétségtelenül ennek is teljes mérvben megfelelhetne, mert a hivatal tagjai (bírói és műszaki) a minősítési törvény által kívánt legnagyobb kvalifikációval bírnak s mert ezen erők ily módon még jobban, hasznosan és célszerűbben kihasználhatók is lennének.

Egyrészt ennek folyományaként, másrészt pedig azon célzat által vezéreltetve, hogy a szellemi tulajdonjogok nyilvántartása az ipari jogok nyíl-