Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

80

ellensúlyozó csak közvetlenül az üzembehelyezés előtt lett alkalmazva, az üzembehelyezés után huzamosabb ideiy tartó kísérletezést igényelt, amely kísérletezés a készülék természeténél fogva zárt helyen és a nyilvánosságot kizáró módon nem volt eszközölhető: minélfogva a kérdéses függőkészüléknek a többször említett sodronyköt él pályán ennek üzembe- helyezésétől. I89(>. évi április 25-töl a szabadalom bejelentésének napjáig: 1896. évi junius hó 25-ig. tehát összesen két hónapig történt alkalmazása csakis kísérletezésnek tekintendő s illetve meg volt állapítandó, hogy ez a két havi gyakorlati alkalmazás a kísérlethez szükséges időtartamot meg nem haladta. Nem lévén a kísérleti időbe beszámítható a pálya építési idő, mert ez alatt az idő alatt a pályán rendszeres szállítás nem eszközöltethetett. (Szab. tanács 1906. máj. 29.)

Srh. 1198. 16781 906. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya úgy a beje entő, mint fölszólaló tanúinak kihallgatása után, a tanúk vallomásából azt látta, hogy a bejelentés tárgyának megfelelő gépet a találmány bejelentésének napja előtt már egyesek közelebbről megtekintették s egy fényképész azt le is fényképezte; ezen ténykörülményeket azonban oly nyilvános gyakorlatiavételnek, mely a szabadalmi törvény 3-ik § ának 2-ik 1 ontja alá eső ujdonsághiányt megállapítaná, nem tekinthette.

Tekintetbe véve ugyanis azt a körülményt, miszerint azok, kik a tanúvallomások szerint a gépet láthattál:, valamennyien a bejelentőnek, illetőleg a F. cégnél: vagy a fölszólaló kábelgyárnak voltai: olyan .alkalmazottai. kik a gépek körül tettel: szolgálatot (mint F.), illetőleg a gépet és az egész gépműhelyt megvétel céljából szemlélték meg: ennélfogva a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a jelen esetben a nyilvános kiállítást vagy nyilvános gyakoriatbavételt a tanúvallomásokból meg nem állapíthatta, mert az ilyen lények megállapításánál a helyi körülményeket és az adott viszonyokat is mérlegelni kell. hiszen ha elegendő volna a nyilvános gyakorlatbavételre nézve az, hogy valamely gép beavatatla- nok szeme elé hévül, álkor a legtöbb esetben az ily gépek egyáltalán kipróbálhatók sem volnának.

Azon körülmény pedig, hogy a F.-féle műhelyben megforduló emberei: a gépet alkatrészeiben vagy összeállítva, vagy épen működésben is láthattál:, szintén nem bírhat a nyilvános gyakor- latbarétel jellegével, mert az nem nyilvános közhelyen, hanem az illető gépgyár műhelyében történt, hogy pedig egyik-másik egyén, ki a műhelyben megfordult s érdeklődve kérdezősködött talán a gép iránt, ez szintén nem állapíthatja meg a nyilvánosság jellegét, hanem az előbb említett körülmények természetes folyománya, mely azonban — minthogy nem nyilvános helyen s nem a nyilvánosság jellegével történt — számításba nem vehető.

Mi a gépről készített fényképet illeti, erre nézve a nyiváuos kiállítás esete szintén nem volt megállapítható, mert a fénykép a találmány bejelentésének idejében — a tanú vallomása szerint — még nyilvános kirakatban közszemlére kitéve nem volt, csupán a fényképész helyiségéhen volt kép gyanánt falra függesztve. (Bej. oszt. 1906. dec. 5.)

H. 2201. 7882/906. Bejelentő cég szabadalmi oltalom alá kívánja helyeztetni a 25216. sz. törzsszabadalomban védett és fának, kőnek és efféléknek impregnálására szolgáló eljárásnak egy foganatosítási alakját, mely abban áll, hogy az impregnáló folyadék kiszorítására szükséges gáz- vagy levegőnyomás különbséget csupán vákuumnak az impregnálás után való alkalmazásával létesítjük, az előzetes levegőnyomással való kezelés mellőzésével.

Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy IT-od rendű fölszólaló cég képviseletében K. J. ügyvivő tárgyalás közben, m. évi szeptember 29-én 11859. sz. a. beérkezett nyilatkozata szerint fölszólalását visszavonta, mely felszólalás "azonban, mint «publica actio» jellegével bíró, a szabadalmi hivatalnak 1899. évi november hó 18-án hozott teljes iilesi határozata, illetve a kereskedelemügyi miniszternek 1900, évi április 1 í-én 1467/eln. sz. a. kiadott rendeleté értelmében további eljárás tárgyát képezte.