Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

való alkalmazása mészhyd róttál, mely mindig foglal magában mészvizet is, már a 16115., 169-iO. 61768. és 18567. sz. magyar szabadalmak leírásából ismeretessé vált. De nem szabadalmazható az első igénypontban védetni kért eljárás még azért sem, mert a bejelentő által alkalmaztatni szándékolt mészviz nem tartalmaz annyi meszet, amennyi elegendő lenne arra, hogy a lekötésre elégséges mészszilikát képződhessék és így az eljárás véleménye szerint iparilag nem is értékesíthető. A bejelentés 2. és 3. igénypontjai ellen is lényegileg ugyanezen kifogást teszi, hogy t. i. a sokvizű mészhydrát közönséges hőfoknál nem is fog kötni, de véleménye szerint erre szükség nincs, mert a cement magában is elegendőkép köt.

Bejelentő képviselője tagadja, hogy a bejelentés tárgya ne lenne iparilag értékesíthető s tagadja, hogy a bejelentés újdonságát a hivatkozott nyomtatványok lerontanák, mivel azoknál magas nyomás nyer alkalmazást, melyről a bejelentésben egy szóval sincs említés téve. Szükség esetén szakértő meghallgatását kéri arra nézve, hogy a bejelentés tárgya előállítható.

A in. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát és fölszólaló bizonyítékait megvizsgálván, a bejelentésre kért szabadalmat megadhatnunk nem találta, u. i. az első igénypot szerinti eljárás lényegét az képezi, hogy bejelentő a homok lekötésére az eddig alkalmazott közismert mésztej helyett mészvizet alkalmaz. Ámde ezen mészviz nem tartalmaz annyi meszet, hogy ily módon a lekötésre elegendő mészszilikát képződhetnék, minthogy az irodalmi adatok szerint, amilyenek pl. a Dammer-féle Handbuch d. anorg. Chemie című gyűjteményes mű II. köt. 2-ik része 295. lapján, továbbá a közkézen forgó Chemiker Kalenderben is találhatók, a mészhydroxydból 15° C-on kb. 0135 százaléknyi mészoxyd oldódik a vízben, ami mészhydroxydra számítva körülbelül 017% mészhydroxydnak felel meg, ezen mennyiség pedig, mint arról számítás útján könnyen meggyőződhetünk, oly kevés mészsilikátot ad, hogy kemény, összeálló kövek alig képződhetnek ezen keverékből, különösen pedig: ha még azon körülményt is figyelembe vesszük, hogy ezen szilikátképződés közönséges hömérséken igen lassan megy végbe. Ha pedig bejelentő magasabb hőmérséken dolgoznék, akkor a mészvízből az oldott mészhvdroxyd egy része kiválnék, mivelhogy a mészhydroxyd a vízben magasabb hőmérséken kevésbé oldható, mint az alacsonyakon s így az oldata a közismert mésztejtől miben sem különböznék. Xem vehető figyelembe az sem, hogy bejelentő az alkalmazandó homokot finomra őrli, mivel ez nem tekinthető újnak, minthogy ez már a 18567.1. sz. magyar szabadalom leírásában is ismertetve van. De a fölhozottakon kívül az 1-ső igénypontban foglalt eljárásra még azért sem adható meg a szabadalom, mivel mint az már föntebb is tol volt említve, az adott körülmények között a szilikátképződés csak igen lassan megy végbe, minélfogva az atmoszferiliák behatására eközben az oldott mészhydrát mégis csak karbonáttá alakúi át s így a mészszilikát képződésére legnagyobb részt el is vész úgy hogy bejelentő leírását e tekintetben egyenesen megtévesztőnek kell minősíteni.

Xem lehetett a szabadalmat a 2-ik igénypontban védetni kért eljárásra sem megadni. Ivzen eljárás: lényegét u. i. az képezi, hogy a cement megnedvesítésére illetve pépesítésére bejelentő a közismert víz helyett a mészvizet alkalmazza. Ámde a közönségesen alkalmazón víznek lielyeltesítése mészvízzel szabadalmazható találmánynak nem tekinthető, mivel a cement a vízzel megnedvesítve már magában véve is köt s így akár vízzel, akár pedig a minimális mennyiségé oldott meszet tartalmazó mészvízzel végezzük is a lekötést, az lényeges műszaki különbséget a termék minősége tekintetében nem okoz s teljesen fölösleges is.

Végül nem lehetett szabadalmat adni a 3-ik igénypontban foglaltakra sem; mert min föntebb már ki volt fejtve, a cement vízzel már magában véve is erősen köti le a vele kevert homokot s e lekötésnél nem játszik lényeges szerepet azon körülmény, hogy bejelentő a nedvesítésre mészvizet alkalmaz közönséges víz helyett, mivel a mészviz a homokszomecs- kéket közönséges kőfokon csak lassan támadja szilikátképződés mellett úgy, hogy számot tevő, a lekötést előkészítő szilikátréteg nem képződhetik a mészviz behatására, minélfogva