Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

egy tartó végére erősítjük és azután kigerebenezzük vagy pedig olöbl> kigerobenezzíik és azután egy tartóra erősítjük.

A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési uszálya nem tekinthette a bejelentet tárgyút találmánynak, mert az a körülmény, hogy bejelentő a porolókat raffia szalagokból készíti, nem foglal magában semmiféle műszaki megoldást, az nem egyéb, mint egyszerű anyagváltozás minden műszaki hatás nélkül. Ami pedig az eljárás azon részét illeti, mely szerint a raffia-szalagokat kigerebeuezzük és nyélre erősítjük, az nemcsak szükségszerű, de egyúttal oly munkafolyamat, amellyel egyáltalában semmiféle műszaki hatás nem jár és amely föltalálni tevékenységet egyáltalán nem igényel, miért is a bejelentés tárgya a szabadalmi törvény 1. §-a értelmében szabadalmazható nem is volt. (Bej. oszt. 1903 febr. 8.)

A bírói osztály a bejelentési osztály határozatát 2507/903. sz. a. a következő indokolással oldotta föl :

Bejelentés raffia szalagokból készült porolók előállítására óhajt szabadalmi védelmet, mely célra szolgáló szalagok a leírásban ismertetett módon egyesíti Anek köteggé és erösíttetnek egy, a létesítendő eszköz céljaira alkalmas tartóra (nyélre), ezután a szalagok kigerebeneztetnek, esetleg előbb gerebeneztetnek és utóbb köttetnek össze. Az így készített porolók a leírás szerint moshatók és a szálak vékonysága és lágysága következtében bútorporolásra kiválóan alkalmasak, amennyiben ezeknek kis mélyedéseibe és réseibe is jól behatolnak.

A bejelentési osztály ezt a bejelentést azért utasította vissza, mert a raffia-sznlagok alkalmazását csupán anyagcserének tekintette és mert a szalagoknak jelzett földolgozásában oly szükségszerű munkafolyamatot lát, mely semmiféle műszaki hatást nem eredményez.

A bíjelentési osztálynak az anyagcserére alapított indokait a bírói osztály nem tehette magáévá, mert tisztán a leírás alapján az a körülmény, hogy anyagcsere forog-e fönn vagy sem, meg sem állapítható. Az anyagcsere csak abban az esetben volna megállapítható, ha a létező porolók, melyekre különben bejelentő nem is hivatkozik, a bejelentés tárgyával összehasonlíttatnának, ez pedig csak akkor történhetnék meg, ha a hivatal újdonságvizsgálatot gyakorolna, ami azonban a szabadalmi törvény SS. §-a értelmében ki van zárva.

.Mindezekből következik, hogy a bejelentési osztály hivatalból kezdeményezett újdonság- vizsgálat nélkül ez esetben nem jöhet abba a helyzetbe, hogy az anyagcserét megállapíthassa, mert az említett tiltó rendelkezés folytán erre kiindulási alapja nincsen.

Az elmondottak szerint a raffia-rostokból készült porolót az ügy jelen állásában iparilag értékesíthető új iparcikknek kell tekinteni, melynek a találmányi jelleget a leírásban fölemlített az a műszaki hatás adja meg, hogy a poroló mosható, azonföliil a rostok hajlékonysága és finomsága folytán a bútorok hézagaiba és réseibe behatolván, azok porolására kiválóan alkalmas. (Bírói oszt. 1903 márc. 5.)

I). 931. 4998,1905. Bejelentő a leírás első igénypontjában eljárást igényel mesterséges kövek készítésére, mely azáltal van jellemezve, hogy finoman őrölt vagy porrá törött, esetleg ennek megfelelő természetes kvarc-homokot koncentrált, lehetőleg tiszta mészhydrátoldatta megnedvesít és formál.

A 2-ik igénypontban az 1-sö igénypontban leírt eljárás egy kiviteli alakja ígényeltetik, mely azáltal van jellemezve, hogy kvarcpor helyett cementet, lehetőleg tiszta, koncentrált mészhydratoldattal megnedvesít és formál.

A 3-ik igénypontban az 1. és 2. igénypontokban leírt eljárások egy modifikációja ígényeltetik, mely azáltal van jellemezve, hogy kvarc-homokot cementtel kever és ezen keveréket lehetőleg tiszta, koncentrált mészhydrátoldattal meguedvesíti és formálja.

Fölszólaló ellenzi a szóban forgó bejelentés szabadalmazását, mert az nem új. Nevezetesen hivatkozik arra, hogy finoman őrölt homoknak vagy kvarcnak műkövek előállítására