Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
12 Az a körülmény pedig, hogy a bejelentés tárgyát képező eljárás szerint készült izzótestek — mint azt bejelentők jogi képviselője emlité — sárgás fényt adnak, nem tekinthető különleges hatásnak egyrészt azért, mert a cerium alkalmazása sem zárjaki annak a lehetőségét, hogy sárgás fényt állítsunk elő, másrészt pedig azért, mert hasonló színárnyalatváltozások előidézését a tárgyaláson előadottak szerint bejelentők maguk sem tekintik lényéges műszaki hatásnak, hanem azt csakis célszerűségi indok gyanánt hozták föl, már pedig hasonló helyettesítéseknél, illetve anyagcseréknél a helyettesítést, illetve anyagcserét csakis az esetben lehet találmánynak tekinteni, lia lényegesen különböző műszaki hatást mutató anyagok alkalmaztatnak. (Bej. oszt. 1900 október 26., november 21. és 28.) T. 632. 1079/902. Bejelentő a szabadalmi igénypontban védelem alá helyezni óhajt és nyilatkozatában találmánynak tart egy oly újítást karszalagokon, mely abban áll, hogy az eddigelé posztóból készült karszalagot celluloidból vagy celluloiddal bevont alap- lemezből készíti azon célból, hogy az könnyen tisztítható és rajta a fémlemezből sajtolt jelvény alkalmazható legyen. A m. kir. szabadalmi hivatal nem tekinthette a bejelentés tárgyát találmánynak, mert az a körülmény, Jioyy bejelentő az eddigelé posztóból készült karszalagok helyett azokat celluloidból vagy celluloiddal bevont alaplemezböl készíti, nem képez semmiféle újabb műszaki megoldást, az nem egyéb, mint egyszerű anyagcsere minden újabb műszaki hatás nélkül. Hogy ezen anyagcsere által a karszalagok bizonyos előnyökkel bírnak — mint könnyen tisztíthatóság és az, hogy rajtuk a fémlemezből sajtolt jelvények alkalmazhatók — ezen előnyök nem valamely műszaki megoldásnak, hanem éppen ezen anyagcserének természetes és így a bejelentő föltalálói tevékenységétől független következménye : ennélfogva a bejelentés tárgya a szabadalmi törvény 1. §-a értelmében szabadalmazható nem is volt. (Bej. oszt. 1902 március 13.) B. 2093. 3170/902. Bejelentő a leírás igénypontja szerint olyan csepegtető dugókat igényel parafából, melyek azáltal vannak jellemezve, hogy a dugók félmagasságnyira egymással szemközt fekvő üregekkel vannak ellátva, melyek közül az egyik egy csöppnek megfelelő mélyedésre van kivájva, míg a másik egyenes, mimellett a vájatok a csöppök állandó egyformaságának elérése céljából nikkelbevonással vannak ellátva. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya mindenekelőtt megállapította, hogy a bejelentő által szabadalmaztatni kért csöpögtető dugó a leírásában fölemlített és általánosan használt üvegből készült csöpögtető dugóval megegyezik abban, hogy mindkettőn két vájat van, melyeknek egyike arra való, hogy a csöpögtetésnél az üvegcsébe levegő hatolhasson, míg a másik vájat a csepp levezetésére szolgál. Megállapította továbbá, hogy a két csöpögtető dugó egymástól csakis abban különbözik, hogy a szokásos ismert csöpögtető dugók üregből valók, míg ellenben bejelentő parafából készülteket alkalmaz. Azonban csöpögtető dugóknak parafából való készítése nem képez szabadalmazható találmányt, mivel az nem egyéb, mint egyszerű anyagcsere, mely semmiféle különleges műszaki hatással nem jár. Ezen nem változtat még bejelentő nyilatkozatában hangoztatott az a körülmény sem, hogy a parafából készült csöpögtető dugók kerületi nagyságuknak megfelelő bármely üvegben használhatók, míg ellenben az üvegdugók csakis egy hozzájuk csiszolt üvegben ; mert ezen körülmény a parafa rugalmasságában leli magyarázatát, ez pedig önként értetőleg a parafa említett tulajdonságából folyik s ennek előidézésére semmiféle föltalálói tevékenységre szükség nincs. (Bej. oszt. 1902. évi március hó 20.) H. 1710. 17003/1902. Bejelentő a szabadalmi igénypontban egy eljárást kíván védelem alá helyezni, porolóknak és hasonlóknak előállítására, mely azáltal van jellemezve, hogy a porolókat raffia-rostokból készítjük olyképen, hogy a raffiaszalagokat megfelelő csomóba fogva,
