Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

41

az alpürüsi szabadalmat, ta’álmáiiyi jelleg hiányában a szab. törv. 1. §-a rendelkezésére való tekintettel, meg kellett semmisíteni. (Szab. hiv. biiói oszt. 1900 szept. 20.)

A szabadalmi tanács a bírói osztály ezen Ítéletét (fi- 1900. tanácsi sz. a. a következő indokolással hagyta helyben :

Az elsőfokú bíróság helyesen indokolt Ítélete helybenhagyandó volt, amennyiben alpö- rösnek 8005. sz. a. lajstromozott találmánya úgy az újdonság, mint a találmányi jelleg hiányában nem állja meg helyét. Maga a szabadalom leírása, rajza e's megnevezett igénypontja igazolják, hagy a találmányt képező újszerű habarcshordó láda nem egyéb, mint az eddigi fából készült habarcshordó ládának vasbádogból való előállítása, tehát egyszerű anyagcsere, mint ahogy minden faedény pótolható rasbádogedénynyel, amint a lényegében jóból készült taliga helyett vasbádogtaligák és a faládás habarcshordó szekerek helyeit 'vas-bádogosok használható];. szemben a fáiból: a vasbádog szilárdsági és tartóssági előnyeivel, de mindenesetre az előállítás könnyűségének és költségeinek rovására. Szabadalmi jog tekintetében azzal, hogy alperes ugyanazon alakú és kezelésű habarcshordó ládák előállítására faanyag helyett vasanyagot alkalmazott, nem alkotott olyan ipari terméket, mely szabadalmi jogvédelmet igényelhetne, amennyiben pusztán a használhatóságnak felismerésében nincs alkotás, úgy nincs találmány sem. Ezen indokoknál fogva nem volt figyelembe vehető alpörös fülebbezésének java részében foglalt ama védekezés, mely a vasanyagnak alkalmazásából folyó előnyökkel kívánja szabadalmának találmányi jellegét és újdonságát gazolni. Ami pedig alperesnek további védekezését illeti, az fülebbezésének azon szószerinti kitételében györekezik : «hogy konstruálni vélt vasbádogból, sarok vasakból és gázcsövekből egy olyan szerkezetet, amelyet sem ilyen, sem más rendeltetésre előtte senki sem kombinált», erre megjegyzendő, hogy vasbádoglapok sarokkötéseinek, sarokvasakkal, illetve szögletvasakkal való eszközlése nemcsak hogy nem újdonság, de a merevités célzata mellett az egyedüli mód vashádogedényeknek szögecseléssel vah» előállításánál ; éppen úgy a kovácsolt vas gáz- és vízvezetéki csöveknek tartó szerkezeteken való alkalmazása is műszakilag régóta köztudomású dolog, amennyiben rúdalakú testek mint tartók alkalmazva üregesen vagy bordázottau előállítva jobban állanak ellent a hajlítási igénybevételnek, mint az. ugyanazon tömegsúlyban előállított tömör rudak alakjában. (Szab. tanács 1900 december 11.)

K. 1137. 16564 900. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya úgy találta, hogy a szóban forgó találmányi bejelentés tárgya megegyezik a bejelentők egyike, K. Gy. részére engedélyezett korábbi s 19314. 1. sz. a. be is lajstromozott javítási szabadalommal, mert az a különbség, hogy a 19314.1. sz. szabadalom cernitrát tartalma helyettesítve vau urán-, chróm- és platinnitráttal, műszakilag lényegesnek nem tekinthető. Ezen körülményből ugyanis azon következtetés volt levonható, hogy a szóban forgó bejelentésben a találmány lényegét csakis a cernek a föntebb említett anyagokkal való helyettesítése képezi.

Minthogy pedig a chróm , urán- és platin-nitrát az izzótestek előállít ásónál ugyanazon célból használtatnál,'. mint a ceriumnitrát és hatásuk is ugyanaz, ennélfogva azoknak alkalmazását találmánynak tekinteni nem lehetett, miután ezen helyettesítést egyszerű anyagcserének kellett minősíteni.

A cernek alkalmazása ugyanis az izzótestekben azért történik, mivel ezen anyag úgynevezett höcentruinokat létesít az izzótcstek föliiletén, miáltal nagy fényintenzitás jó létre, ámde ugyanezen és nem más hatás elérése céljából alkalmaztatnék a már említett chróm, urán és platin is a bejelentők újabb izzótestjénél, minélfogva ezen helyettesítést egyszerű anyagcserének kellett tekinteni annyival is inkább, mert sem a leírásban, sem pedig a tárgyalás folyamán bejelentők nemcsak hogy nem bizonyították azt, hogy az utóbb említett anyagok alkalmazásának valamely különleges műszaki hatása lenne, sőt azt még csak nem is állították.