Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
40 így a bádoglemezeknek sarokvasból készült vázhoz va 6 szögecselése által készített tartályok évtizedek óta használatban vannak az újlaki tégla- és mészégető gyár, valamint a H. K. budapesti gyáros közismeretit vaslemezből készült habarcshordó kocsijain ; a gázcsöveket hordó rúd gyanánt az alpörösi szabadalom bejelentése előtt, alpörös szabadalmában jelzett módon taligákon nemcsak maga fülpörös használta, hanem a nemzeti és polgári lovarda, a fővárosi köztisztasági bizottság és számos iparos is taligáikon ilyen gázcsöveket alkalmaztak, amit tanukkal kész beigazolni. Ebből az indokból fölpörös tíz alpörös szabadalmát újdonsághiány miatt is megsemmisíteni kéri. Alpörös a fölpörössel szemben megtámadott szabadalma találmányi jellegét abban látja, hogy azzal, miszerint a habarcshordó ládát vasvázra erősített pléhlemezekhől készíti, azt könnyebben kezelhetővé, céljának megfelelőbbé és alkalmasabbá tette. így a szabadalma szerint készült láda nagy melegben széjjel nem pattan, a víz belőle el nem szivárog, a habarcs az oldalfalakhoz nem ragad, a láda tisztán tartható, annak hordképessége az eddigieknél nagyobb, anélkül, hogy a láda súlya emelkednék, végre, hogy az ilyen ládák az építkezésnél még alzatnak is használhatók, miáltal az állványok készítésében megtakarítás érhető el, miért is ilyen körülmények között jogosan állíthatja, hogy egy már ismert anyagnak új rendeltetésre való alkalmazásában szabadalmazható találmányt alkotott és fölpörös keresetével föltétlenül elutasítandó már azért is, mert az a körülmény, hogy sarok- vasból készült vázhoz szögecselt habarcshordó kocsik szabadalma bejelentési napja előtt már léteztek, még valódiság esetén sem lehet találmányára újdonságrontó hatással, amennyiben ezzel még nem igazoltatik az is. hogy bádoglemezek oly kapcsolatban és olyan rendeltetéssel, mint szabadalma tárgyánál — szabadalma bejelentése előtt — használtattak volna, továbbá, mert ha használtattak is taligák karjai gyanánt előzőleg gázcsövek, az találmánya újdonságát nem érintheti, mert a taligák tolására használt gázcsövek műszaki szerepe más, mint a függő helyzetben levő ládáknak kézben vagy vállon hordására rendelt gázcsöveké és így a találmányában fekvő gondolat új marad, mert inás szükségletet más módon és más eszközzel elégít ki. A m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya a poros felek bizonyítékainak alapos mérlegelése után alpörös 8665. lajstromszámú szabadalma lényegét abban állapította meg, hogy a találmányt képező újszerű habarcshordó láda nem egyéb, mint az eddigi fából készült habarcshordó ládának vasbádogból való előállítása, amely célból alpörös egy sarokvasból készült vázhoz, bádoglemezoldalfalakat és feneket szegecsel és hordórúd gyanánt a láda fölső hosszoldalához gázcsöveket szögeesel. Szabadalomjogi tekintetben tehát jelen esetben csakis arról lehet szó, hogy alpörös akkor, midőn a habarcshordó ládák előállításánál az eddigi faanyag helyeit vas-anyagot alkalmazott, alkotott-e olyan ipari terméket, mely szabadalmi jogvédelemre igényi tarthat ? Ezen kérdésre a szabadalmi hivatal bírói osztálya tagadólag válaszolt, mert úgy találta, hogy a jelen esetben nem találmánnyal, hanem olyan konstrukcióval áll szemben, melynek a szabadalmi törvény védelmet nem nyújt. A megtámadott szabadalom tárgyánál ugyanis az eddigi faliabarcshordó ládákkal szemben semmi más új használati előnyök nem mutatkoznak. mint a régi faládáknál. Az eddigi faládák gondos előállítás és kezelés mellett szintén nem bocsátották át a vizet, a habarcstól szintén megtisztíthatók voltak és a nagy melegben sem repedtek szét. Hogy ezek a tulajdonságok egy vasból készült habarcshordó ládánál fokozottabb mértékben vannak meg, ez az alkalmazott anyag természetében fekvő dolog, aminek létrehozásához azonban alpörös semmiféle szellemi tevékenységgel nem járult. Semmi egyéb az alpörösi szabadalom, mint a vasanyagnak habreshordó ládára való felhasználása, vagyis egy puszta anyagcsere, amelynek fölhasználásánál más olyan új hatás, amely az anyagváltozással járó hatást meghaladná, nem jelentkezik, amiért is
