Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
271 A fontiek figyelembevételével kötendő új szerződések kötésénél már a magyar kormány részéről a szabadalmi hivatal elnöke is résztvett, aki ezen álláspontoknak igyekezett érvényt is szerezni. Visszatérve az egyes fontosabb mozzanatokra, kötelességünk bővebben kitérni a hivatalnak egyéb működési körére is, mert a hivatal működését, főleg Ítélkezését a külállamokkal kötött szerződések sok tekintetben befolyásolják, s mert a szabadalom-, védjegy- stb. ügyek természetszerűleg nemzetközi irányzata a kiilállamokkal való megállapodásokat igénylik. Mielőtt az Ausztriával fönnállóit, de az 1899 : XXX. t.-c. által föntar- tott vám- és kereskedelmi szövetségre, mint a legfontosabbra kitérnénk, legelőbb az Unio-egyezményre vonatkozókat kívánjuk ismertetni. Tudvalevőleg több európai és tengerentúli állam Párisban 1883-ban az ipari jogok nemzetközi védelme érdekében Unio-egyezményt kötött, mely Unio-egyezményhez azóta már számos állam csatlakozott. Ugyancsak a nemzetközi oltalom további fejlesztését fokozandó (párisi Unio-egyezmény 14. cikkelye) az államok Madridban 1891-ben még további egyezményt kötöttek, melyek részben a hamis származási jelzők elnyomására, a védjegyek nemzetközi belajstromozására, Bernben egy közös iroda fentartására ; a főegyezmény (párisi Unio-egyezmény) egyes pontjainak értelmezésére vonatkoznak. 1904-ben a francia kormány részéről jött megkeresés folytán tárgyalások indíttattak meg a tekintetben, vájjon nem volna-e időszerű, ha Ausztria és Magyarország is már az Unio-egyezményhez, esetleg a madridi egyikmásik egyezményhez csatlakoznának. A tárgyalások eredménye az volt, hogy Ausztria és Magyarország kormányai a csatlakozást elvben időszerűnek és kívánatosnak jelezték, sőt (tekintve, hogy iparjogi szempontból is legsűrűbb forgalmunk Németországgal vau) a német birodalmi kormány is hasonló elhatározásra kéretett föl, annyival is inkább, mert az Unióhoz való csatlakozás kérdésében annak idején Németország, Ausztria és Magyarország ugyancsak együttesen jártak el, vagyis együttesen jelentették ki, hogy a csatlakozást még nem tartják időszerűnek. Miután ugyanezen időben az egyezmények javítása érdekéből Brüsselben, a csatlakozott államok konferenciájának megtartása is elhatároztatott, Németország, Ausztria és Magyarország kormányai elhatározták, hogy az egyezmények javítását célzó ezen diplomáciai konferencián már ők is képviseltetik magukat, s az egyezményhez való csatlakozást ezen konferencia eredményes kimenetelétől teszik függővé. Üzen konferencia tényleg 1897. és 1900. évi decemberben megtartatott s eredménye «brüsseli pótegyezmények» elnevezés alatt ismeretesek. Ezen két rendbeli konferencián a magyar kormányt a szabadalmi hivatal jelenlegi elnöke képviselte, és többek közt arra törekedett, hogy a Unió egyezmé nyék.
