Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
magyar törvényeknek idevágó speciális intézkedései a nemzetközi forgalomban is érvényre kerüljenek. Első sorban is az volt a cél, hogy a madridi III-ik egyezmény (a hamis származási jelzők elnyomása tekintetében) 4. cikke megszüntettessék vagy enyhíttethessék, mert ez idő szerint és ezen cikkek szerint pl. a Champagne és Cognac szavak származási jelzőknek tekintendők, holott úgy nálunk, valamint az egész világon előállított ezen italok szintén ily nevezet alatt szoktak forgalomba hozatni, tehát ezen kitételek már nem származási, hanem minőségjelzőknek szoktak tekintetni. Világos, hogy sok állam champagne- és cognac-termelőinek érdeke fűződik a hivatkozott egyezmény megszüntetéséhez, viszont azonban a francia termelők érdeke a cikkely további szigorú föntartásához. Epen ezen fontosságnál fogva azonban a brüsseli konferencia nem volt azon helyzetben, hogy végleg határozhasson s így a legközelebbi diplomáciai konferencia feladata lesz, a kérdést továbbfejleszteni. A másik főcél volt, hogy a külföldi államok a magyar címer használását a védjegyekben föltüntetni engedjék. A legtöbb állam ugyanis a címereket a védjegyekből kizárja ; viszont azonban Magyarországban törvény van (1883. évi XVIII. t.-c.), melynek alapján a címer használata bizonyos föltételek alatt megengedtetik. Ki tehát ily használati joggal bír, vagyis ki a magyar állami címert üzlete feliratain, üzleti levelein stb. föltüntetni jogosítva van, annak érdeke fűződik ahhoz, hogy a címert a védjegyeken is föltüntethesse A konferencia a párisi Unio-egyezmény 6. cikkelyében, illetőleg a zárjegyzőkönyv 4. pontjában kifejezésre jutott rendszert, hogy bizonyos védjegyek — közrendbe ütközés címén — a lajstromozásból kizárhatók, s hogy a közcímerek használata a védjegyekben ily címen esetleg kizárható, — bolygatni nem akarván, — a kívánt megállapítás keresztülvitele az egyes államok közt kötendő külön egyezménynek tartatott fönn. A Németországgal 1891. december 6-án kötött szabadalmi, mustra és vódjegyegyezmény (1892 : IV. t.-c.) módosítását célzó tárgyalások ismertetésénél lesz alkalom kitérni, hogy már ezen egyezmény kötésénél érvényre emeltetni szándékol- tattattak a magyar állami címer használatának föltételei. A brüsseli konferenciáról szóló pótegyezmények a párisi egyezmény, és a madridi egyezmények több fontos rendelkezéseit módosítják, így enyhítik a szabadalmak kényszer gyakorlatbavételének föltételeit; a hamis származási jelzők elnyomására célzó intézkedéseket szigorítják; az elsőbbségi jogok megszerzését méltányos időközökhöz, illetőleg hosszabb időtartamhoz kötik stb. Azóta Németország már tényleg csatlakozott a párisi Unió-egyezményhez; a madridi egyezményekhez való csatlakozás iránt Németországban a nézetek megoszlanak; tény azonban, hogy a kérdés fölötti diskusszió napirenden van.
