Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
267 Első sorban is szükségesnek tartom, hogy a külállamokkal kötendő szerződések lehetőleg ugyanazon elvek alapján köttessenek meg s hogy azoknak rendelkezései egyszerűen, világosan és minden kétértelműséget kizáró módon úgy fogalmaztassanak, hogy alkalmaztatásuknál a különféle magyarázatok lehetőleg kizárva legyenek. I. Szabadalmak. 1. A szabadalmakra vonatkozólag általában szükségesnek tartom, hogy minden feltalálónak a találmánya fölötti szabadrendelkezési jog biztosíttassák s jogosított legyen találmányát bárhol szabadalmaztatni anélkül, hogy a származási országban történt szabadalmaztatás igazolása előfeltételként megkíván- tassék. Kétségtelen azonban, hogy abban az esetken, ha a föltaláló az államszerződésből folyó kivételes jogokat akar igénybe venni (elsőbbségi jog), köteles találmányának a származási országban történt bejelentését vagy a szabadalomnak elnyerését igazolni, mert ily esetben az államszerződés alapján igénybe vett kedvezmény csak járuléka annak az alapjognak, amelyet a bejelentő saját hazájában megszerzett. 2. Kérdés tárgyát képezheti, hogy az esetben, ha belföldi föltaláló szabadalmát először a szerződéses államban jelenti be, a szerződési államban megszerzett elsőbbségét saját hazájában érvényesítheti-e '? Ezen kérdésre én csak igennel felelhetek; ugyanis nem oszthatom az ellentétes állásponton állóknak azt a nézetét, hogy az államszerződésekből folyólag csak a külföldi honosoknak lehet kedvezményeket engedélyezni illetve, hogy az államszerződéseknek csak az lehet célja, hogy a belföldiek számára a külföldön bizonyos jogok biztosíttassanak, mert az államszerződések által a szerződő felek állampolgárainak egymáshozi viszonyai is szabályozhatók ; az a félelem, hogy ennek megengedése esetén a belföldiek bejelentéseiket esetleg a külföldön fogják megkezdeni — még ha egyes esetekben megvalósul is — alaptalan, mert eltekintve attól, hogy ebből senkire kár nem háramlik, lehetnek esetek, amikor a föltaláló érdeke azt kívánja, hogy találmányát először a külföldön jelentse be s belföldön a szabadalmat csak akkor s az esetre eszközölje ki, ha találmányának külföldön való szabadalmaztatásáról meggyőződött; ugyanis megtörténhetik, hogy a magyar honos oly találmány- nyal bír, melynek tárgya csakis külföldön p. o. Németországban talál piacot, amikor tehát azt csakis ott értékesítheti; ez esetben a föltalálóra a szabadalom csak az esetben bir értékkel ha azt a piac helyén a például fölhozott esetben Németországban elnyerheti ; már most nem ellenkeznék-e a föltaláló érdekével, lia arra kényszeríttetnék, hogy — egyedül csak az elsőbbség biztosítása miatt — azt először hazájában jelentse be, viselje a szabadalmaztatás költségeit, mikor a magyar szabadalom rá nézve teljesen értéktelen akkor, ha a német szabadalmat el nem nyeri.
