Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
III. Védjegyügyek - C) Eljárás
250 Joggyakorlat. A kereshetőségi jog kérdésében a keresk. miniszter állást foglalt, midőn 108/904. K. M. sz. határozatával kimondotta, hogy bejegyzett védjegy tulajdonosa ellen kereseti jog csak azt illet meg, akinek a novella 3. és 4. §-ai értelmében bejegyzett védjegye vagy lajstromozatlan, de használatban lévő árújegye van. A törlési kereset, mely a keresk. miniszterhez nyújtandó be, az illetékes keresk. és iparkamarának, t. i. amelynek lajstromában a megtámadott védjegy szerepel, előzetes tárgyalás végett kiadatik. A kamara esetleg szakértők meghallgatásával perrendszerűleg letárgyaltatja az ügyet és ennek befejezése után az összes periratokat saját véleményes jelentése kíséretében a keresk. miniszterhez fölterjeszteni tartozik (55/901. K. M. sz. körrend.). A keresk. miniszter, mielőtt a pörben döntene, a védjegytanács véleményét hallgatja meg. A tanács zárt ülésben hozza meg határozatát, melyet a ra. kir. szabadalmi hivatal elnöke esetleg saját eltérő véleménye kíséretében a keresk. miniszter elé terjeszt. A védjegyek hasonlósági kérdésében kialakult gyakorlat a következőkben foglalható össze: Ábrás védjegyek összehasonlításánál, az azok összképe által keltett optikai hatás irányadó a döntésre. A keresk. miniszter két olyan védjegy közt, melyek egy közös gondolatot túlnyomó részben ábrái elemek fölhasználásával juttatták kifejezésre és egyforma összhatást keltettek, a hasonlóságot megállapította (483/903. K. M. sz. hat.), úgyszintén két olyan védjegy közt is, melynek mindegyikében egy csillagábra képezte a főalkatrészt (93/902. K. M. sz. hat.). Védjegyek összehasonlításánál nem az eltérések vizsgálandók, hanem azon mozzanatok, melyek a hasonlóság elpalástolására irányozva vannak (499/903. K. M. sz. hat.). A színösszetétel utánzása is idézhet elő megtévesztő hasonlóságot (500/903. K. M. sz. hat.). Szóból vagy szavakból álló védjegyeknek egymássali összehasonlításánál kizárólag azoknak jelentése és hangzása jöhet figyelembe. A «Tales-man» és «Talisman» szóvédjegyek hasonlók (504/903. K. M. sz. hat.). A Corvin János név, akár mint szóvédjegy, akár mint olyan ábrás védjegynek része, melynek összképkeretéből e név kiemelkedik, a «János» szóvédjeggyel összetéveszthető (487/901. K. M. sz. hat.). A novella 4. §-ai szerint megkívánt előhasználat mérvét érintő kérdésben a keresk. miniszter egy konkrét esetben úgy döntött, hogy az árújegynek a forgalmi körökben való ismeretes voltát egymagában az a körülmény még nem igazolja, hogy az árújeggyel ellátott árút az ország területén 3—4 kereskedő ismerte. A védjegytörlési pörök száma, melyekben a kereskedelmi miniszter utolsó fokon és végérvényesen- Ítélkezik, évenként 15-re tehető. Hasonló az eljárás a védjegyjog megállapítása iránt indított perekben, t. i. midőn a későbben lajstromozott védjegynek tulajdonosa annak a kérdésnek eldöntését kéri, vájjon őt egy már korábban lajstromozott védjegy tulaj-