Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
III. Védjegyügyek - A) Bevezetés
III. RÉSZ. V édjegyügyek. A) Bevezetés. A szabadalomnál nem kisebb jelentőséggel bír az ipari jogok azon ága, mely az ipari és a mezőgazdasági termékeken alkalmazható árujelzéseknek használatát szabályozza. Mielőtt a szabadalmi hivatalnak a védjegyügyekre kiterjedő hatáskörét és működését taglalnék, szükségesnek látjuk a védjegy lényegének kialakulására vonatkozólag néhány szót elmondani. A védjegy a fejlettebb iparnak és kereskedelemnek szülöttje, mely lét- jogosúltságát a termelő és fogyasztó közös érdekében találja. Mindaddig, a míg a termelés csupán valamely földrajzilag szűkre szabott és a termelőhöz közel fekvő fogyasztási terület szükségleteinek a kielégítésére szorítkozik, valamint ott is, ahol a fogyasztó bizonyos áruszükségletét bármily kényszerítő oknál fogva egyazon termelési forrásból kénytelen meríteni, nemcsak nélkülözhető, hanem fölösleges is valamely védjegynek a használata, mert érdeket nem szolgál. A védjegy nélkülözhetetlensége akkor áll be, midőn a különböző eredetű iparcikkek a fogyasztási piacon mint konkurrens elemek találkoznak, érdeke lévén már akkor az iparosnak, készítményén valamely ismertető jelt alkalmazni, t. i. azért, hogy a fogyasztó ezen jel segélyével, az illető készítményt másnak hasonló készítményétől nyomban megkülönböztethesse, amint hogy viszont érdeke a fogyasztónak, hogy oly jelt találjon az árun, mety őt az illető áru eredete felől tájékoztatja. Ug3mnez áll a mező- gazdasági termékek megjelölésére is. 1. Védj egy ügyi viszonyunk Ausztriával. Tudvalevő, hogy hazánkban az árujegy (védjegy) első ízben az Ausztriával kötött vám és kereskedelmi szövetség (1867. évi XVI. t.-c.) XVII. cikke által nyert törvényi szabályozást. A hivatkozott cikkely következőleg hangzik :
