Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
21 alkotandó új osztrák szabadalmi törvény az elővizsgálattal kapcsolatos fölszólalási rendszeren építtessék föl úgy, amint új szabadalmi törvényét időközben (ISIM. évben) a német birodalom megalkotta. Ezek a szempontok vezérelték az osztrák kormányt akkor, midőn 1892. évben egy ily alapokra fektetett áj — immár harmadik — szabadalmi törvénytervezetet küldött a magyar kormánynak. E javaslat fölött most már hosszas tárgyalások indultak meg a két kormány között. Minthogy a magyar kormány nem volt hajlandó beleegyezni egy közös szabadalmi hivatal fölállításába, ekkép egy új közös hatóság szervezésébe : minthogy az új törvényjavaslat alapján a szabadalmaknak közös egyetértéssel való engedélyezése és kezelése legyőzhetetlen akadályokba ütközőnek látszott, mind a magyar, mind az osztrák kormány fölhagyott azzal az eszmével, hogy egy közös, egyenlő elvekre alapított szabadalmi törvényt alkossanak, mert belátták, hogy a két állam eltérő ipari érdekei mellett lehetetlen olyan szabadalmi törvényt alkotni, mely ezeket az igényeket mindkét részen kielégíthesse. így jutott el mindkét kormány arra a meggyőződésre, hogy országai számára a kor követelésének megfelelő szabadalmi törvényt csakis úgy alkothatnak, ha a szabadalmi törvényhozás terén egymásnak teljesen szabad kezet engednek. E célból vagy a vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkét kellett megváltoztatni, vagy a szerződés lejáratának idejét kellett bevárni, mely azonban csak 1897. év végén következett volna el. Minthogy az ügy rendezését és új szabályozását különösen az osztrák kormány igen sürgősnek tartotta, az előbbi alternatívát választották. A vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkét módosító és azt helyettesítő 1893. évi XLI. t.-cikkel olyan módosulást szenvedett az eddigi jogállapot, hogy az 1894. év január első napjától kezdve beadott szabadalmi kérvényekre úgy Ausztria, mint Magyarország egymás beleegyezésétől teljesen függetlenül engedélyeztek szabadalmakat, a szabadalmi ügy terén törvényhozási szabadságát mindkét állam visszanyerte s csakis arra kötelezték magukat kölcsönösen a szerződő felek, hogy az ipari téren előforduló találmányoknak szabadalmi oltalmat biztosítanak s egymás alattvalóinak a szerződésben fölsorolt kedvezményeket nyújtják, míg az eddig engedélyezett szabadalmak megszűnésükig úgy kezeltetnek, amint eddig kezeltettek. A szabadalmak engedél}Tezésében tehát hazánk 1894. év január elsején egy új ösvényre lépett. Külföldieknek többé nem lehetett az osztrák kormánynál benyújtani azon szabadalmi bejelentéseket, amelyekre a föltalálok hazánk területére is kizárólagos szabadalmakat akartak szerezni, hanem csakis a m. kir. kereskedelmi miniszternél, aminek következménye, — mint azt a fönt közölt statisztikai kimutatás is igazolja — mindjárt az első 1894-ik évben nagy horderejűnek mutatkozott, mert az 1894-ik évi szabadalmi bejelentések Az 1893. évi XLI. t.-c. szerinti önálló magyar szabadalmak.
