Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
22 száma az addig elért legnagyobb bejelentési számot (18911. évben 435) öVa-szeresen, az 1895. évit pedig majdnem 7-szeresen meghaladta. Az önállósításnak egyéb következménye is lett. Igaz, hogy a szabadalmakat továbbra is a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte, igaz. hogy az addig érvényben állott szabadalmi szabályok maradtak továbbra is érvényben, azonban a szabadalmak leirásait a minisztérium az utóbbi időben tüzetesebben kezdte vizsgálni s a József-műegyetem tanárainak szakvizsgálatával a kereskedelmi kormány már nem elégedett meg, hanem a szabadalmi ügyeket intéző osztályba két gépészmérnököt is alkalmazott, akik a fönnálló szabályok keretén belül a bejelentéseket benső tartalmuk tekintetében is megvizsgálták. Kezelési tekintetben föl kell említenem még azon változást is, hogy az ezen szabadalmakra vonatkozó ügyeket a kereskedelemügyi minisztérium meg- kiilönböztetésképen a közös egyetértéssel engedélyezett régi szabadalmaktól nem fehér irodai, de kék színű papiroson intézte el, minek folytán a közéletben ezeket a régi szabályok alapján, de önállóan engedélyezett új szabadalmakat kék szabadalmaknak is nevezték. Kormányunk az 1893. évi XLI. t.-cikk által szerzett önálló törvény- alkotási jogát igyekezett lehető gyorsan fölhasználni és a szabadalmi és ipari ügyosztály vezetőjét, dr. Schnierer Gyula, akkori miniszteri tanácsost megbízta a külföldi szabadalmi hivatalok ügykezelésének, úgy a törvények tanulmányozásával, majd később azzal, hogy készítsen egy olyan szabadalmi törvénytervezetet, amely hazánk ipari, gazdasági viszonyainak megfelel. E törvényjavaslat — mai törvényünk alapja — mint köztudomású, igen gyorsan készült el, mert az akkori kereskedelemügyi miniszter azt már 1894. évi junius 2-án egy nagyszámú tagból álló szaktanácskozmány elé terjesztette, mely a javaslatot hét napig tartó megvitatás után, alapjában véve helyesnek, viszonyainkhoz alkalmasnak találván, azt a részleteken tett némely változtatás után elfogadhatónak tartotta. Lényegesebb változtatások voltak a tervezett szabadalmi felügyelői intézmény elejtése, a német birodalmi használati mintavédelemre vonatkozó használati minták oltalmáról szóló törvényjavaslat elejtése, melyek mind hozzájárultak a törvénytervezet tökéletessé tételéhez, illetőleg hasznavehetőségéhez. Az így átdolgozott javaslatot, miután ahhoz a minisztertanács hozzájárult, Lukács Béla akkori kereskedelemügyi miniszter 0 cs. és apostoli királyi Felsége engedelmével 1894. évi november 19-én a magyar országgyűlés elé terjesztette. A törvényhozás két háza ezen törvényjavaslatot az 1895. év elején letárgyalván, az 0 cs. és apostoli kir. Felségének szentesítése után törvénytárunkba mint a találmányi szabadalmakról 'szóló 1895. évi XXXVII. törvény becikkelyeztetett. Törvényünk egyike az újabb időben alkotott, az ipari élet igényeit
