Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - C) A szabadalomügygyel kapcsolatos intézményekről

a bejelentéshez a bejelentési díj előre történt lefizetését igazoló nyugtát a fél be nem csatolta, a bejelentést nem utasítja vissza, hanem a bejelentőt előbb ezen hiánynak záros határidő alatti pótlására szólítja föl, vagyis elfogadja a hivatal az utólag befizetett bejelentési díj igazolása mellett is tárgyalásra a bejelentést és csakis akkor, ha bejelentő ezen fölszólításnak a kitűzött határidő alatt eleget nem tesz, utasítja vissza a szab. törv. 33. §-a alapján a bejelentést.

Ugyancsak e tárgyban a hivatal már 1897. évi november 24-iki teljes ülésében akként határozott, hogy ha a fél a bejelentési díjat a hivatal által kitűzött záros határidő alatt befizeti, akkor a hivatal a bejelentést iktatószám által nyert eredeti elsőbbség veszélyeztetése nélkül érdemleges tárgyalás alá veszi.

Egyébként maga a törvény a szabadalmi évi díjak fizetésére igen méltányos fizetési halasztást ad, mert a 2-ik és a következő évi díjak lefizetésére minden kérelem nélkül, a díjlefizetésre a lejárati naptól számítva 60 napi halasztást ad a feleknek, aképpen azonban, hogy a lejárati naptól számított 30 nap után teljesített fizetések után a felek a szabadalom meghosszabbításáért még külön 20 korona pótdíjat kötelesek fizetni.

Ezen 60 napi záros határidőt a szabadalmi hivatal liberális gyakorlata még azzal enyhítette, hogy olyan esetekben még a 61-ik napon történt díjfizetést is elfogadta, amidőn a szabadalom lejárati napja után következő 60-ik nap, melyen még a fizetést érvényesen teljesíteni lehet, országos ünnepre. Szent István-napra, vasárnapra vagy valamely, a Gergely-naptár szerinti ünnepnapra esett.

A törvény világos rendelkezése mellett a szabadalmi hivatalnak nem áll módjában a díjak fizetésére halasztást adni. mert ha a szabadalmi díj a törvényben pontosan megállapított időben meg nem fizettetik, az magától megszűnik. (Szab. törv. 19. §. 3. sz.) Közvetve azonban fizetési halasztást foglal magában a szabadalmi hivatal azon gyakorlata, hogy olyan esetekben, midőn egy szabadalom évi díja a lejárati naptól számítva a 60-ik napon fizettetik met/ teljes összegben, a szabadalmi hivatal a le nem fizetett pótdíj lefizetésére ezen 60 napon túl terjedő halasztást engedél}’ezett, hogy ekkep a szabadalom föntartható legyen. Továbbá díjhitelezés esetén, vagyis (45. §.

11. pontja esetén), midőn a szabadalmi hivatal a szegénysorsú föltalálóknak a bejelentési és első évi, valamint a leírások kiigazításáért járó, továbbá a 46. §. 1—3. pontjaiban fölsorolt díjakat hitelezte, gyakran aképp járt el a hivatal, hogy ha a bejelentő az első év lejárta után a 2-ik évi szabadalmi díjat megfizette, a hitelezett első évi díj és bejelentési díj megfizetésére, annak hosszabb ideig terjedő 3—6 hónapig terjedő halasztást adott, mely azonban a 2-ik év végén túl soha nem terjedt. Eljárását a szabadalmi hivatal azzal indokolta, hogy a fél azáltal, miszerint a szabadalom után járó évi