Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
20 Szabadalmi ügyi reform kísérletek. 1894. évig elenyésző csekély számmal jelentették be hazánkban találmányukat, addig az elkülönített kezelés mellett azok száma egyszerre majdnem meghúszszorozódott. Mielőtt azonban ennek okaival foglalkoznám, szükségesnek tartom még az alábbiakat megemlíteni. Az ipari élet fokozatos fejlődése úgy hazánkban, mint különösen Ausztriában nagyon kezdte éreztetni a már előbb évtizedek előtt alkotott szabadalmi törvények hiányait. A mi kormányunk is érezte ezt, de a vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikke megkötötte a kezét, hogy ezen szabásokon a mi viszonyaink kivánalmainak megfelelően változtathasson. Ausztria azonban e hiányt fejlődő ipara mellett jobban érezte és bár az önálló törvényalkotás tekintetében a vám- és kereskedelmi szövetség az ő kezeit is kötve tartotta, már az első decennium lejártával 1882. évben egy éj szabadalmi törvénytervezetei dolgozott /ci, amelyet hozzájárulás végett megküldött a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek. A törvényjavaslat a Jcözös egyetértéssel való engedélyezési eljárás állapotának fentartása mellett a föl szólal ássál kapcsolatos bejelentési rendszerre volt alapítva és abban az időben valóban kiváló munkának volt tekinthető. A magyar kormány komolyan is foglalkozott e javaslattal és meg- küldötte azt az összes érdekelt hazai szakköröknek, sőt fölkért több kiváló külföldi szakférfiút is, hogy ezen javaslatot tanulmányozva, indokolt véleményüket hozzá terjesszék be. Ezen javaslatra 1883-ik évben beérkezett véleményekben nyilvánult meg első ízben hazánkban az óhaj, hogy a szabadalmak engedélyezése, megvonása, megsemmisítése az adminisztratív hatóságok kezelése alól elvonassék és úgy ezen ügyek, valamint az árúvédjegy- és musíraoltalmi ügyek kezeléséin egy önálló szabadalmi hivatal állíttassák föl, mely óhaj teljesen és organikusan még ma sem valósult meg, miként ezt a bevezető részben is ismertettük. A magyar kormány az osztrák kormány e javaslatára vonatkozó véleményét azzal még nem is közölhette, midőn ez utóbbi az időközben szerzett tapasztalatok fölhasználásával 1889. év elején egy újabb szabadalmi törvényjavaslatot küldött át elfogadás, illetve hozzájárulás végett a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, kire időközben az 1889. évi XYIII. t.-cikk folytán a földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter e részbeni hatásköre átszállt. Ezen javaslat, eltekintve attól, hogy részletesebben van kidolgozva, ugyanazon alapelvre volt építve, mint elődje, de komoly tárgyalási alapul ez sem szolgálhatott egyrészt azért, mert a magyar kormány nézete szerint a mi viszonyainknak meg nem felelt, másrészt pedig azért, mert az érdekelt osztrák ipari szakkörök nagy mozgalmat indítottak olyan irányban, hogy az
