Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
18 í A szabadalmi hivatal bírói osztálya ugyanis szabadalom megsemmisítése iránt indított perekben, ha beigazolást nyert az a tény, hogy a meg- semmisíttetni kért szabadalom eg}^ korábbi szabadalom tárgyával részben azonos a szab. törv. 21. §. utolsó bekezdése azon rendelkezése folytán, hogy «ha a tönti esetek (t. i. a semmiségi esetek) csak részben forognak fönn, a megsemmisítés részben, a szabadalom korlátozása útján eszközölhető», ítéleteiben akkép rendelkezett, hogy ha egy szabadalomra nézve beigazolást nyert az, hogy annak tárgya egy korábbi szabadalom tárgyával részben azonos, a későbbi szabadalomnak a korábbi szabadalom tárgyával azonos részét újdonság hiányából megsemmisítette, míg a szabadalmi tanács a szabadalmat ilyen esetben akkép korlátozta, hogy a későbbi szabadalmat a korábbi szabadalomtól függővé nyilvánította. A szabadalmi hivatal a szabadalomengedélyezési eljárásban ezen kérdéssel hasonló értelemben nem foglalkozott ugyan, de ha valamely bejelentés ellen azon a jogalapon szólaltak föl, hogy a bejelentés tárgya a korábbi szabadalom tárgyával olyan összefüggésben van, hogy ez utóbbit a korábbi szabadalom tárgya nélkül használni nem lehet, akkor a bejelentés tárgyára a szabadalmat mint egy megjelölt szabadalom tárgyára vonatkozó javítási szabadalmat adta meg. Egyébként a szabadalmi hivatal sem a bejelentési, sem a megsemmisítési eljárásban nem foglalkozott a szabadalmakkal olyan irányban, hogy azoknak tárgyi körét és terjedelmét praecise körvonalozza, mert hivatását mint speciális hatáskörrel biró hatóság a törvényben szorosan körülírt kereten belül csakis úgy vélte helyesen betölteni, ha a törvényt illetékesség és hatáskör tekintetében szigorúan alkalmazza, mert speciális hatóságoknál a hatáskör kiterjesztésének még analógia juris alapján sincs helye (1896. évi XXVI. t.-c. 19. §.). De lege ferenda azonban nagyon is helyén való lenne és úgy a szabadalomtulajdonosok, valamint a helyes jogszolgáltatás szempontjából igen kivá- natos volna, ha minden a felek közt fölmerülhető jogvita elintézése, vonatkozzék az akár a szabadalom érvénytelenítésére, akár tulajdonára, akár a szabadalom használatából folyó kártérítési vagy bitorlási ügyekre - a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utaltatnék, mert csak az a hatóság képes azt helyesen elbírálni, amely hatóság a szabadalmat engedélyezte. A megvonási eljárás ugyanolyan, mint a megsemmisítési, vagyis a szabadalomnak a szab. törv. 20. §-a alapján leendő megvonása is csak a kereskedelmi rendes eljárás szerint tárgyalandó kereset folytán állhat be. Törvényünk 20. §-ának azon rendelkezéséből, hogy a megvonás kimondása előtt a szabadalomtulajdonos megintendő, hogy szabadalmat meghatározott idő alatt vegye gyakorlatba. A szabadalmi hivatalnál eleinte az volt a fölfogás, hogy ezen intés! eljárásnak, a megvonás iránti kereset beadását meg kell előzni, azonban a gyakorlat ezzel a fölfogással szakított és akkép
