Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály

állapodott meg, hogy ezen intést, a megvonás iránt indított kereset letárgya- lása alapján hozott Ítéletben kell kimondani. Hogy minő csekély iparosaink részéről az érdeklődés az iránt, hogy az engedélyezett szabadalmak hazánkban tényleg gyakorlatba vétetnek-e. azt mi sem igazolja fényesebben, hogy a szabadalmi hivatal fönnállása óta két (2) ilyen kérelem terjesztetett elő, melyek közül Ítélet csakis egyik ügyben hozatott és pedig abban is olyan értelemben, hogy fölpörös keresetével elutasíthatott, ekképen hazánkban gya- korlat-bavétel hiánya miatt még egyetlen szabadalom sem vonatott meg.

Mivel a szabadalmak gyakorlatba vételét a hazai iparos közönség ilyen lazán ellenőrizte. Dr. Ballai Lajos, a szabadalmi hivatal elnöke azt hatályosabbá teendő, értekezletre hívta a szabadalmi ügyvivőket és ezen értekezlet eredményeként a következő körlevelet intézte a szabadalmi ügyvivőkhöz :

185

Körlevél a szabadalmak gyakorlatbavételének kérdésében a szabadalmi ügyvivőkhöz. 938 905. ein. szám.

«A szabadalmak gyakorlatba vételének célszerű megoldása tárgyában 19(»5. évi április hó 19-én ügyvivő úr szíves részvétele mellett megtartott értekezleten több oly mozzanat domborodott ki, melyek a szabadalmi ügynek a hazai iparral szorosabb kapcsolatba hozatalát foghatják idővel eredményezni.

Első sorban és túlnyomó mérvben azon nézet domborodott ki, hogy a gyakori a tba vételi kényszernek rideg és szigorú alkalmazása tapasztalatilag hátrányosan hat a szabadalomtulajdonos érdekeire, mert az sok esetben a szabadalom értékét csökkenti, de sokszor a szükséglet is a tárgy iránt oly szúkniérvű, hogy a szabadalom tárgyának helyi gyakorlatbavétele teljesen indokolatlan volna, sőt ily szétforgácsolt gyártás csak a szabadalmi tárgy olcsó előállíthatását nehezítené meg ; a szabadalom megvonása ily alapon nagy igazságtalanságot szülne, főleg mikor a találmány, illetve szabadalom végleges megélése sok fáradságot, költekezést igényelt s igényel még továbbra is.

Az értekezlet a gyakorlatbavételi kényszer rideg alkalmazása helyett a kényszedicencia intézményének kifejlesztését tartja a legcélravezetőbbnek, főleg oly esetekben, miilön javítási, eljárási találmányrój tehát oly tárgyról van szó ts a legtöbb találmányi szabadalomnak ez a jellege), mely tárgyak alkalmazása által célszerűbb, jobb és olcsóbb termelés érhető el s miáltal a hazai iparosság, saját üzemét vagy gyárát a külföldihez hasonló verseny- képességre emelheti.

Oly találmányokra nézve, mey találmányi tárgyak lényege és fontossága nem az alkalmazásban, hanem az előállításában van, — az értekezlet nézete szerint a kényszerlicencia intézménye csak akkor foghat nagyobb érvényesülésre számíthatni, ha a szükséglet oly mérvűvé vált. hogy a helyi gyártás is jövedelmezővé válhatik; ez azonban a törvény által kívánt 3 év alatt alig kövétkezhetik be s így ez idő alatt a sporadikus szükséglet rendszerint