Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
19 Hogy hazánkban ily kevesen kértek szabadalmat, annak legfőbb oka abban rejlett, hogy amíg Ausztria ipara már ekkor is a a fejlődés magas fokán állott, addig hazánkban az iparnak alig volt valami nyoma s így hazánkban az ipar terén érvényesülő találmányok iránt érdeklődés egyáltalában nem volt. — miért is természetesnek fogjuk találni, hogy a fejlettebb ipari viszonyok közt élő Ausztriában egy évben is több szabadalmat kértek, mint nálunk összesen 10 év alatt. Csaknem ugyanilyen fejlődést mutat a szabadalmak engedélyezése a későbbi években is, addig t. L, míg szabadalmi ügyünket Ausztriával közös egyetértésben intéztük. Az alábbi együttes statisztikai adatok hivatva vannak a fontieket e tekintetben kiegészíteni. Közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak : magyar kezdeményezésű osztrák kezdeményezésű belföldi külföldi belföldi külföldi összes 1878. évben 73 1 710 545 1329 1879. « 111 10 812 849 1782 1880. (( 93 7 837 1592 2529 1881. « 105 5 784 1321 2215 1882. « 100 4 824 1449 2377 1883. « 126 5 954 1535 2620 1884. « 108 14 1012 1446 2580 1885. (( 89 3 916 1463 2471 1886. « 247 22 973 1623 2865 1887. « 224 84 904 1643 2860 1888. (( 201 84 1312 1905 3502 1889. a 261 92 1265 1864 3482 1890. « 312 78 1331 2289 4010 1891. « 288 96 1426 2250 4060 1892. a 331 132 1412 2292 4167 1893. « 324 111 1555 2995 4985 1894.* « 694 1515 864 1894 4937 1895* <t 675 2604 25 48 2352 Ezek az adatok fényesen igazolják, hogy a külföldi föltalálok azon régi szokását, miszerint azok találmányaik szabadalmazását először rendszerint Bécsben kérelmezték, a magyar szabadalmi ügy mennyire megsínylette. Mert míg a közös egyetértéssel eszközölt engedélyezési eljárás mellett külföldiek * Az 1891. évi jnn. 1-sö napjától benyújtott találmányi bejelentésekre önálló magyar szabadalmak engedélyeztettek s ezen számokban az ily módon engedélyezett szabadalmak is ben nfoglaltatnak. 2*
